Tiszteletben kell tartani a PSZÁF függetlenségét

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ismeretlen tettesek ellen a napokban feljelentést tett az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. kárára elkövetett nagy értékű sikkasztás miatt. A felügyelet hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanújára utaló jelekre is bukkant – derül ki Szász Károly lapunknak adott interjújából. A PSZÁF elnöke hangsúlyozta: a felügyelet nem politikai hovatartozás és elkötelezettség alapján ítéli meg a pénzügyi rendszerben elkövetett szabálytalanságokat.

A PSZÁF orra előtt sikkasztottak el több milliárd forintot és ezért a felügyeletet mindenképpen felelősség terheli – fogalmazott Medgyessy Péter kormányfő. Mi a véleménye erről a kijelentésről?
– Ezt a vádaskodást egy volt bankvezető miniszterelnökhöz méltatlannak tartom. Szeretném egyértelműen rögzíteni: itt nem történt semmi a felügyelet orra előtt. A PSZÁF volt az a szervezet, amely a birtokába jutott információk alapján az ügyet feltárta, és a feljelentéseket megtette. A felügyeletnek egyébként nem feladata bűncselekmények feltárása és leleplezése. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a bankokon belül többszintű belső ellenőrzés működik, de a pénzintézeteket könyvvizsgálók és a tulajdonosok is felügyelik. A felügyelet mindezen védelmi rendszerek után helyezkedik el a sorban.
– A kormányfő szerint Kulcsár Attila maga jelentkezett és tárta fel az ügyet.
– Ez év április végén ügyfélbejelentésre kezdett el egy vizsgálatot a felügyelet, s ennek kapcsán Kulcsár Attilát több alkalommal is meghallgatták munkatársaim. Nem ő tárta fel az ügyet, hanem a sok-sok vizsgálat eredményeképpen kezdett összeállni a kép a szabálytalanságokról. Közvetlenül megtámadásom után a PSZÁF elnökhelyettese tájékoztatta a miniszterelnököt, László Csaba pénzügyminisztert, Salgó László országos rendőrfőkapitányt, Polt Péter legfőbb ügyészt és Tóth Andrást, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető államtitkárt a Pannonplast-részvény-vásárlás hátteréről. Ekkor tehát a felügyelet már jó ideje foglalkozott az üggyel. Az említett szervek visszajelzéséből számunkra az derült ki, hogy addig egyetlen hatóság sem folytatott eljárást az érintettekkel kapcsolatban.
– Tehát a rendőrség sem nyomozott?
– Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra: a rendőrség számára tett június 16-i bejelentésünket követően az Országos Rendőr-főkapitányság feljelentéskiegészítési eljárással részletes információkat kért és kapott a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzésről, illetve az ügy hátterében meghúzódó, a K&H Equitiesnél és a K&H Banknál lebonyolított ügyletekről. A rendőrség ennek ellenére június végén megtagadta a nyomozást az ügyben, mondván, hogy a kapott adatok nem elegendők az alapos gyanúhoz. A nyomozás döntően azért indulhatott meg, mert a Fővárosi Főügyészség hatályon kívül helyezte az ORFK e határozatát a nyomozás megtagadásáról. Mindezek a napnál világosabban bizonyítják: a felügyelet tárta fel az ügyeket, miközben a rendőrség kezdetben – enyhén szólva – nem ismerte fel annak fontosságát.
– Amennyiben a PSZÁF nyomozati hatáskörrel rendelkezne, felderíthető lett volna ez a bűncselekmény-sorozat?
– A felügyelet ma hatékonyan, jól működő, nemzetközi tekintéllyel bíró, korszerű intézmény. Jogosítványainkat mindig lehet bővíteni. De a nyomozati jogok megadása sem jelent automatikusan biztosítékot arra, hogy egy ilyen bűncselekményt fel lehessen tárni. Jelenleg a felügyeletnek nincs nyomozati jogköre: a bűncselekményeket tehát kevésbé tudja megakadályozni és felderíteni, mint a nyomozati jogkörrel rendelkező szervek.
– Mennyire tudja magát kivonni a felügyelet, és személyesen az elnök az erőteljesen érzékelhető politikai ráhatások alól?
– A botrány kezdetén, amikor még csak a Pannonplast körüli visszásságok kerültek napvilágra, nem tudhattuk, hogy mindez továbbgyűrűzik, és ilyen bonyolult, összetett ügy lesz belőle, ráadásul más pénzintézetnél is felmerül a pénzmosás gyanúja az ügyfelek körében. Az ellenőrzések során szakmai következetességgel és kizárólag szakmai szempontok alapján haladtunk előre. Megállapításaink jogszabályokon alapulnak. Nekünk a jog következetes betartását, betartatását kell az egész pénzügyi rendszerben biztosítani. Azt, hogy ezt a szabályrendszert ki sérti meg, a felügyelet nem politikai hovatartozás és elkötelezettség alapján ítéli meg.
– Ez az ügy meddig maradhat önnek szakmai kérdés?
– Végig. Tiszteletben kell tartani a felügyelet függetlenségét és szakmai önállóságát. Határtalanul hiszek a jogállamiságban, a jogbiztonságban, ahol az állam demokratikusan működő intézményrendszerének önállóságát és függetlenségét a mindenkori politikai vezetésnek is tiszteletben kell tartania.
– Mit szól ahhoz, hogy a miniszterelnök megnevezte az ön jövedelmét?
– A miniszterelnök megsértette személyiségi jogaimat. A felügyelet elnökének jövedelmét egyébként törvény határozza meg, azt a jegybank elnökével azonos szinten állapítja meg. A kormányfő azt a látszatot kívánja kelteni, mintha a tisztesség, a becsület a jövedelemmel megvásárolható lenne, és mintha egy jobban megfizetett embernek becsületesebbnek és tisztességesebbnek kellene lennie. Én nem kerestem mindig így, de a munkámat mindig maximális tisztességgel végeztem. Az embernek a jövedelmi szintjétől függetlenül mindig tisztességesen kell dolgoznia. Munkatársaim és én fizetésünket egyébként nem az állami költségvetéstől – tehát nem adófizetői pénzekből – kapjuk, hanem kizárólag azok a felügyeleti díjak fedezik, amit az általunk ellenőrzött pénzügyi szervezetek fizetnek minden évben a PSZÁF-nek, ezzel biztosítva a szervezetnek a központi költségvetéstől való függetlenségét, önálló gazdálkodását.
– A PSZÁF gazdálkodása miatt is nyomoz a rendőrség.
– A rendőrség valóban folytat vizsgálatot ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés állítólagos gyanújával, a Keller László közpénzügyi államtitkár által tett feljelentés alapján. Felháborítónak tartom azt, hogy a felügyelettől korábban távozott köztisztviselők részrehajló félinformációira építve, titkosszolgálati eszközök esetleges alkalmazásával 2003-ban egy felügyeleti szervről és annak elnökéről ilyen anyag készüljön, hogy valakinek az eltávolítására intézkedési tervet készítsenek, politikai indíttatásra, törvénytelen eszközökkel. Remélem, hogy a rendőrség nem politikai inspirációk alapján dolgozik, és a helyzetet a súlyának megfelelően kezeli. Ami azokat a téves megállapításokat illeti, amelyek az elmúlt egy év során folyamatosan szivárogtak ki a sajtóhoz: a felügyelet tételesen cáfolta valamennyit.
– A közpénzügyi államtitkár alkalmatlannak tartja önt a felügyelet vezetésére?
– Keller Lászlóval – vele ellentétben – nem kívánok a sajtó nyilvánosságán keresztül párbeszédet folytatni. Jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi pert indítottam ellene mind az intézmény, mind pedig saját nevemben. Ezenkívül nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatt büntetőfeljelentést is tettem a politikus ellen. Remélem, a bíróság előtt alkalmunk lesz „megbeszélni” a félreértéseket.
– A Pénzügyminisztériumban is folyik egy PSZÁF-fel kapcsolatos vizsgálat, ezt önök kifogásolták, miért?
– Úgy tudjuk, hogy a K&H-üggyel öszszefüggésben vizsgálódik a tárca. Konkrét ügyekben alkalmazott módszereinket, döntéseinket azonban egyetlen közigazgatási szerv, így a felügyeletet ellátó pénzügyminiszter sem vizsgálhatja felül, arra kizárólag a független bíróság jogosult. László Csaba pénzügyminiszter szerepét ebben a vizsgálatban egyébként is aggályosnak tartjuk, hiszen a K&H Bank korábbi vezérigazgató-helyetteseként maga is elfogult. Ezt be kellett volna jelentenie a miniszter úrnak, hiszen a szóban forgó szabálytalanságok egy részét akkor követték el, amikor ő ott dolgozott.
– A Pannonplast-, illetve a K&H Equities-ügyekben és azok folyománya kapcsán hány feljelentést tett a PSZÁF?
– Magánokirat-hamisítás, hűtlen kezelés, pénzmosás témakörében számos feljelentést tettünk. Legutóbbi büntetőfeljelentésünk dátuma szeptember 2., amikor az Állami Autópálya Kezelő Rt. sérelmére, ismeretlen tettes(ek) által elkövetett ügyben fordultunk a rendőrséghez és a Fővárosi Főügyészséghez. Az általunk feltárt adatok ugyanis azt valószínűsítik: az ÁAK kárára valakik különösen nagy értékű összeget sikkasztottak el. Emellett hűtlen kezelésre és magánokirat-hamisítás gyanújára utaló jelekre is bukkantunk.
– Miért nem a K&H Equitiest bírságolták meg a Pannonplast-határozatban, hiszen a dokumentum is megjegyzi, hogy itt hangolták össze a részvényvásárlási tranzakciókat?
– A felügyelet intézményekre összpontosító, illetve ügy- és ügyletorientált vizsgálatokat egyaránt végez. Ezek a vizsgálatok tárgyukban elkülönülnek egymástól, ennek megfelelően az intézményen belül is különböző szervezeti egységek foglalkoznak velük. Az úgynevezett „Pannonplast-vizsgálat” ügyorientált eljárás volt, amelynek tárgya nem e tőzsdei cég magatartása volt, hanem a Pannonplast Rt. felvásárlásának körülményei. E vizsgálat részeként azonban olyan körülményeket tárt fel a PSZÁF a K&H Equities Rt. működésével kapcsolatban, amelyek önálló, immár intézményorientált vizsgálatot tettek szükségessé. A felügyelet a lehető leghatékonyabban intézi ügyeit, ami adott esetben azt követelte meg, hogy a felvásárlással kapcsolatos eljárásunkat zárjuk le – hiszen azzal kapcsolatban már minden körülményt feltártunk –, míg a K&H Equitiest érintő visszásságokat egy új, alapvetően más megközelítésű eljárás részeként, más szervezeti egységünk által vizsgáljuk tovább. Ez a kérdés praktikus része. De jogi szempontok alapján is így kellett eljárnunk: két különböző államigazgatási ügyben, tehát két eltérő tárgyban, a PSZÁF-nek külön határozatokban kell intézkednie. A Pannonplast-határozat ön által említett utalásai csupán jelezték a két ügy közötti kapcsolatot.
– Egyes információk szerint a visszaélések már akkor elkezdődtek, amikor a K&H Bank elnöke Erős János volt. Ezt meg tudja-e erősíteni?
– Azt, hogy pontosan mikor kezdődtek a visszaélések, nem tudom. Arról van információnk, hogy amikor az ABN Amro és a K&H fuzionált, és a K&H Brókerház Rt. állománya átkerült az ABN Amro Equitieshez, a felügyeletnek bemutatott állományhalmaz eltért a ténylegesen átadott állománytól. Az eltérés Kulcsár Attila ügyfeleinél adódott, ez mostani vizsgálatunk során derült ki.
– A közelmúltban megjelent rendőrségi információk szerint ön spontán verekedésbe keveredett egy 92 centiméter hosszú seprűnyéllel. Mi a véleménye a kiszivárogtatott nyomozati eredményekről?
– Megdöbbent, ahogyan a különböző variációk sokasága kiszivárog a nyomozás befejezése előtt, félő, olyan célzattal, hogy az egész ügyet minél jelentéktelenebbé tegye. Hiszem, hogy a nyomozó hatóság kideríti a támadók és a felbujtók kilétét. Amíg azonban érdemi eredményeket nem sikerül elérniük, úgy gondolom, vigyázniuk kell arra, hogy ne adjanak ki meggondolatlanul olyan információkat, amelyek alkalmasak a figyelem elterelésére. Egy seprűnyelet egyébként felismertem volna a támadó kezében: utólag is úgy látom, hogy túl nagy erővel ért az első ütés ahhoz, hogy az valóban egy seprűnyél lehetett volna. Az a magyarázat is tarthatatlan, hogy elsodortam volna a biciklist, és ezután alakult ki közöttünk dulakodás. A rendőrség is megállapította ugyanis, hogy nincsen karcolásnyom az autómon.
– Szokott még uszodába járni?
– Nem, mert a sérüléseim miatt még nem tehetem, de az úszásról nem mondtam le. Folytatom, amint az orvosok engedélyt adnak rá.