Alaptalan derűlátás

Nincs összhang a jövő évi költségvetés tervezéséhez használt makrogazdasági mutatók és az elemzők által előre jelzettek között: így nem tűnik megalapozottnak a GDP-hez mért hiány egy százalékpontos csökkentése sem.

A jövő évi büdzsé számainak meghatározásához 3,5 százalékos bruttó hazai termékbővüléssel kalkulált a pénzügyi tárca, ami a piaci várakozások alapján túl derűlátónak tűnik. A tegnap közölt, második negyedéves GDP-adat ismeretében az elemzők úgy fogalmaztak a távirati irodának, hogy az idei növekedés valószínűleg nem éri el a három százalékot: az igazi gondot viszont az jelenti, hogy ezt a megállapítást a szakemberek többsége a jövő évre is érvényesnek tartja. Megismétlődhet tehát az egy évvel korábbi eset, amikor – bízva a gyors fellendülésben – a ténylegesnél jóval nagyobb növekedést jelzett előre a kabinet.
*
Nem tűnik reálisnak a költségvetés számításához használt 5,8 százalékos, éves, átlagos inflációs adat sem. Leginkább az áfakulcsok emelkedése miatt erőteljesebb drágulással számol a piac, az elemzők jellemzően 6,5 százalék körüli éves, átlagos inflációt várnak. A Magyar Nemzeti Bank 2004-re szintén 6,5 százalékos éves, átlagos inflációval számol, úgy, hogy év elején az áfaváltozások miatt akár hétszázalékos is lehet az éves viszszatekintő pénzromlás, decemberre azonban 5,5-6 százalékra mérséklődik.

A hivatalos növekedési és inflációs prognózison túl magát az államháztartási hiány célt is irreálisnak tartják az elemzők: jellemzően 4,2–5 százalék közötti GDP-arányos deficitet várnak 2004-re, szemben a kormány által tervezett 3,8 százalékkal. (Az idei évre az elemzők kivétel nélkül öt százalék fölötti, GDP-arányos államháztartási hiányt valószínűsítenek, szemben a pénzügyi tárca által kommunikált 4,8 százalékkal.)

Az államháztartási hiány kérdésével foglalkozott egy tegnapi előadásán Surányi György volt jegybankelnök is: véleménye szerint nem mindegy, hogy a hiány mértéke abból adódik, hogy a szükséges reformfolyamatokat meglépte egy adott ország, vagy azokat elhalasztotta. Az MTI által idézett szakember ugyanis úgy véli, hogy a hosszú távú gazdasági növekedés megtartásáért szükséges reformok végrehajtása érdekében megengedhető a nagyobb mértékű államháztartási hiány. Surányi a legnagyobb veszélynek azt tartja Magyarországon, hogy a lakossági megtakarítások a GDP 5,5 százalékáról nullára csökkentek, így nincs meg az a forrás, ami finanszírozná a hiányt, s komoly eladósodás indult meg. Az elmúlt három évben a költségvetési politika nem segítette elő a hosszan tartó stabil gazdasági növekedést – szögezte le.