Gondatlan veszélyeztetés, gondatlanságból elkövetett különösen nagy vagyoni hátrány okozása és rongálás miatt állampolgári feljelentés érkezett a paksi atomerőmű súlyos üzemzavarának ügyében a Legfelsőbb Ügyészséghez – jelentette be tegnap Koltai Tamás (Fidesz) elnök a paksi vizsgálóbizottság ülésén.
Az Országos Atomenergia-hivatal főigazgatója, Rónaky József beszámolójából kiderült, hogy a hatóság nem vonta volna vissza az erőmű működési engedélyét 2003. január 31-én, ha nem hajtják azonnal végre a fűtőanyag-kazetták tisztítását.
Koltai Tamás ezzel kapcsolatosan kijelentette: érthetetlen, hogy az erőmű vezetése ennek ellenére miért döntött a tisztító technológia sürgős megvásárlásáról.
A dolgozók védelmében alkalmazott vegyi sugármentesítés (dekontaminálás) az egyik lehetséges oka a fűtőanyag-kazettákban keletkezett lerakódásoknak, amely a súlyos üzemzavart okozó tisztító technológia alkalmazását tette szükségessé a paksi atomerőműben – erősítették meg az ülésen az erőmű vezetői.
Vámos Gábor, az erőmű egykori biztonsági igazgatója Koltai Tamás kérdésére válaszolva azt állította: a dekontaminálást azért választották, mert nem voltak tisztában annak káros hatásaival, ugyanakkor kedvezőbb munkakörülményeket teremthettek a módszerrel a kollektorcseréken dolgozó alkalmazottaknak, mint a külföldön már bevált ólompaplanos technológiával. Koltai Tamás ezzel szemben arról beszélt, hogy a dekontaminálások veszélyeire már a kilencvenes évek közepén figyelmeztették az erőmű vezetőit, és a hatóság felülvizsgálatot is kezdeményezett a lerakódások ügyében.
Az elnök érdeklődésére Kocsis István, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója, aki dokumentumokat nyújtott át a bizottságnak, leszögezte: a lerakódási problémát nem oldhatták meg a fűtőanyag-kazetták kicserélésével, mert nem rendelkeztek annyi új köteggel, amennyi a zónakirakáshoz szükséges lett volna.
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának