Nyugati szomszédunk gazdasági fejlődését negatívan befolyásolja a hozzá ezer szállal kötődő legnagyobb gazdasági partner, Németország kedvezőtlen helyzete. Mint ismert, Európa legerősebb gazdasága – mely a magyar export szempontjából ugyancsak a legjelentősebb EU-tagállam –, Németország idén gyakorlatilag stagnál, s jövőre is maximum 1,5 százalékkal növekedhet.
Osztrák kutatóintézetek s a témával foglalkozó elemzők egyértelműen azt javasolják, hogy Ausztria használja ki kedvező földrajzi elhelyezkedését, és külgazdasága a keleti irányt célozza meg. A kelet-közép-európai régió ugyanis dinamikusan bővül – legalábbis az Európai Unió meghatározó gazdaságaihoz (Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) képest. Gazdaságkutatók szerint a „tarts keletre” mottót azért is célszerű megfogadni, mert Ausztria összes mutatója romlik 2001 óta. Míg a bővülés mértéke 2001-ben 1,1 százalékos volt, addig 2002-ben csak 0,9 százalékot ért el a növekedés. Ráadásul tavaly jelentősen lefékeződött az export, magasabb lett a munkanélküliség, az államháztartás egyenlege pedig a korábbi többletből hiányba fordult. Sajnálni persze azért nem kell az osztrák gazdaságot, mert alapjai rendkívül erősek. Közép-Európa egyetlen olyan államáról van szó, mely erős – az idegenforgalomra, a fafeldolgozó-iparra, a precíziós alkatrészek gyártására és az építőiparra specializálódott – gazdasági bázisa révén képes eltartani magát.
Walter Koren, az osztrák gazdasági kamara külkereskedelmi részlegének vezetője is úgy tartja, hogy Ausztria nagy lehetősége a kelet-közép-európai térség. Jelenleg ugyanis Ausztria ezekbe az államokba 12,3 milliárd euró értékben exportál, ami az osztrák kivitel 16 százalékát jelenti, s Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Oroszország Ausztria első húsz partnere között van.
A kamara célja, hogy Ausztria a szomszédos országokban öt éven belül mind a külföldi beruházások, mind a piaci részesedések terén az első három közé kerüljön – hangsúlyozta Koren, aki szerint az osztrák exportpotenciál jelentős része még kihasználatlan, derűlátását amúgy a térség országaira vonatkozó kedvező gazdasági előrejelzésekkel indokolta.
Az osztrák kamara felmérései szerint az Európai Unió keleti bővítésével fokozódik a gazdasági öszszefonódás. Ezt jelzi többek között az utóbbi években erősen növekvő külföldi beruházási tevékenység: a térségbe tavaly 3 milliárd euró osztrák tőke folyt. Hozzátette, hogy míg éveken át Magyarország volt az osztrák külföldi beruházások legfontosabb célországa, addig ezt a helyet tavaly Csehország vette át. A statisztikák alapján ugyanakkor nyugati szomszédunk változatlanul Magyarországgal bonyolítja le a legnagyobb forgalmat a régió országai közül. Miután 2001-ben – hét év után először – csökkent a hazánkba irányuló osztrák kivitel 4,6 százalékkal, tavaly újból 0,9 százalékkal nőtt, és 3,4 milliárd eurót tett ki – mondta Walter Koren. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy idén további növekedésre számít a Magyarországra irányuló osztrák export területén.
A közép-európai régióban bekövetkezett rendszerváltozás következményeihez hasonlóan Ausztria az EU bővítéséből is valószínűleg nagyobb mértékben fog profitálni, mint a többi tagország. Nyugati szomszédaink a munkaerőpiac esetleg zavarokat okozó megnyitásának ügyében átmeneti haladékot tudtak elérni, ugyanakkor a csekély költségvetési többletterheket bőségesen kiegyenlíti a bővítésnek a növekedésre gyakorolt ösztönző hatása. Az osztrák– magyar kétoldalú megállapodás alapján a határ menti ingázók létszámkerete 1400-ról 1700 főre, a gyakornoki foglalkoztatási keret pedig 900-ról 1600 főre emelkedett. Az osztrák gazdasági kamara szakmai továbbképző intézményhálózata (WIFI) pedig leányvállalatot hozott létre Magyarországon, amely segíti a külföldi beruházók igényeinek megfelelő szakképzést.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a KSH és az ITDH kimutatásai szerint az exportban és a teljes forgalomban Ausztria változatlanul a második, de az importban Olaszország mögé szorult, a harmadik helyre. Tavaly az átlag alatt maradt az olajtermékek, a vegyipari és papíripari cikkek, a járművek és alkatrészeik kivitelének növekedése, míg a korábbi szintet felülmúlta a növényi és műanyag termékek, lábbelik és fémipari termékek exportja. Az importban ugyanakkor a nyersanyagok és élelmiszerek, a járművek és alkatrészeik forgalma volt az átlag felett.
*
A multinacionális vállalatoknál fokozatosan csökken az Ausztriában működő és a kelet-közép-európai országokat felügyelő, Bécsben székelő regionális központok szerepe – mutat rá a Boston Consulting Group (BCG) elemzésében. A kutatócég által megkérdezett világcégek közel háromnegyede tervezi kelet-közép-európai tevékenysége bővítését az elkövetkező öt esztendőben, ám mindössze 28 százalékuk kívánja ezzel párhuzamosan az osztrák fővárosban lévő regionális központját is fejleszteni. A Boston Consulting Group „átvilágított” cégeinek 44 százaléka kifejezetten karcsúsítani kívánja az osztrák fővárosban működő irányítóközpontját, 28 százalék pedig teljesen más országba (11 százalék Kelet-Közép-Európába, 17 százalék pedig más nyugat-európai államba) szeretné azt telepíteni.
Szakértők szerint ezt részben a fokozódó költségnyomás, részben pedig a nagyvállalatok szervezetében bekövetkezett változások magyarázzák. Bécsnek a rendszerváltozás előtt élvezett hídfőszerepét Prága és Budapest regionális központtá válása is fokozatosan gyengíti, és ez a folyamat az EU bővítésével tovább gyorsulhat. Jelenleg egyébként mintegy háromszáz multinacionális vállalat működtet „Kelet-Európa-központot” Ausztriában, jellemzően Bécsben. Ezek főként az adott vállalat Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Szlovéniában és Horvátországban működő részlegeit felügyelik, ám a következő években a délkelet-európai országok súlya is nőhet.
***
Magas az osztrák termelékenység. A közép-európai országok termelékenységének színvonala jelenleg az osztrák színvonal felét éri el. Az osztrák termelékenység az elmúlt tíz évben, az inflációtól megtisztítva, 15,6 százalékkal növekedett – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 176 országra kiterjedő vizsgálatából. Míg Németországban 43 463 dollár termelési érték jutott tavaly egy foglalkoztatottra, addig Ausztriában 44 888, vagyis már a német szintet is felülmúlták az osztrákok.
***
A magyar–osztrák külkereskedelem áruszerkezete (M euró)
Kivitel Behozatal Egyenleg
2001 2002 2001 2002 2001 2002
Összesen 2 688,5 2 582,6 2 770,9 2 764,4 –82,4 –181,8
Élelmiszerek, ital, dohány 141,2 155,0 39,4 45,0 101,7 110,0
Nyersanyagok 113,9 136,2 36,7 44,1 77,2 92,1
Energiahordozók 290,2 237,7 248,0 255,8 42,2 –18,1
Feldolgozott termékek 886,7 817,9 1 059,9 1 125,8 –173,2 –307,9
Gépek, gépi berendezések 1 256,5 1 235,9 1 386,9 1 293,7 –130,4 –57,8
Forrás: GKM, ITDH, KSH
origo.hu
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!
