A hanghordozók ára meglehetősen nagy szóródást mutat, de példaképpen vegyük egy nemzetközi sztár legújabb albumát, melynek fogyasztói ára 5000 forint.
Nos, ebből 1000 forint a 25 százalékos forgalmi adó, további 1000 a 30 százalékos kiskereskedelmi árrés. A fennmaradó 3000 forint a kiadó által alkalmazott nagykereskedelmi átadási ár. Ennek körülbelül 25–30 százaléka, azaz 750–900 forint a szerzői és előadó-művészi jogdíj, két százalék, azaz 60 forint a kulturális járulék. A nagykereskedelmi ár tíz százaléka, azaz 300 forint a terjesztés költsége. Nem az egyes lemezekre, hanem az egész produkcióra kalkulált költségek a következők: stúdió (itthon minimum kétmillió forint, külföldön a határ a csillagos ég) és marketing (a tervezett bevétel minimum 10–20 százaléka). Ezekkel a költségekkel a kiadók úgy számolnak, hogy megterveznek egy bizonyos eladott példányszámot, és arra vetítik az összköltségeket. A fenti példánál maradva, amennyiben egy átlagon felül sikeres kiadványról van szó, melyet sikerül tízezer példányban eladni, akkor az egyes példányokat 800 forintos stúdió- és marketingköltség terheli. Amennyiben a kiadó rosszul kalkulál, és kevesebb példányt értékesít, veszteségekkel számolhat.
A fenti költségek levonása után maradó nagyjából 1000 forintból ki kell fizetnie a lemez előállításának költségét, 300 és a borító megtervezésének és nyomtatásának példányonkénti árát, 100 forintot.
Mindezek után, ha a kiadónak valóban sikerül a tervezett tízezer darabot értékesítenie, akkor marad példányonként 540 forint bruttó nyeresége, amiből a kiadó saját működését fedezi, a sikertelen kiadványokból származó veszteséget kompenzálja, és nem utolsósorban kezdő művészek számára biztosít lehetőséget a lemezkiadásra.
Forrás: Mahasz
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
