Részünk az újjáépítésből

Magyarország iraki újjáépítésben történő szerepvállalása is szóba kerül a mai amerikai–magyar külügyminiszteri találkozón – tudtuk meg Tóth Tamás külügyi szóvivőtől. A magyar küldöttségnek tárgyalási alapul szolgálhat a magyar szállítóalakulat Irakba küldése, a taszári kiképzés és az is, hogy az iraki háború alatt közel kétszáz nehézbombázó-átrepülés történt hazánk légterében.

2003. 10. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindenképpen szóba kerül Magyarország szerepe az iraki újjáépítésben az amerikai–magyar külügyi tárgyalásokon – közölte lapunkkal Tóth Tamás külügyi szóvivő, akit Washingtonban sikerült elérnünk. A tárgyalások fordulatot hozhatnak, hiszen eddig semmit sem ajánlottak fel Magyarországnak, és az újjáépítésre jelentkező mintegy százötven magyar cégnek az amerikaiak. Pedig az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) a Külügyminisztérium már tavasszal felhívást kapott arra, hogy magyar cégek is jelentkezzenek nyílt pályázati úton az iraki újjáépítésre. Míg hazánkat eddig nem kecsegtették megbízásokkal, a The San Diego Union Tribune című kaliforniai lap szerint Törökország 8,5 milliárd dolláros amerikai kölcsöngaranciát kapott, Mongóliának pedig jó esélye van szabadkereskedelmi megállapodást kötni az USA-val. A lengyel Bank Millennium tagja lett annak a 13 bankból álló konzorciumnak, amely az Iraki Kereskedelmi Bankot működteti, 116 lengyel vállalat vette fel alvállalkozóként a kapcsolatot a Bechtel társasággal, amelynek feladata Irak újjáépítése, és több mint húsz vállalat írt alá egyetértési megállapodást a Kellogg, Brown és Root céggel, amely a Halliburton óriásvállalat építkezési alvállalkozója.
*
Olasz lapértesülések szerint az itáliai infrastrukturális minisztérium megbízást kapott az iraki közlekedési hálózat fejlesztési tervének kidolgozására. Az Il Sole 24 ore című lap azt írja: Paul Bremer, az Irakot irányító amerikai hatóság vezetője augusztusban kérte fel Rómát, hogy 2004 szeptemberéig álljon elő elképzeléseivel. A lap úgy tudja: mintegy 46 milliárd eurós beruházások szükségesek az elképzelésekben szereplő 24-féle terv megvalósításához, egyebek között Bagdad és Bászra között gyorsvasúti vonal kiépítéséhez és a nagyobb városok közlekedésének fejlesztéséhez. A terv kidolgozásában az Anas országútépítő ügynökség, a Ferrovie della Stato állami vasúttársaság, az ENAC és az ENAV polgári repülésügyi hatóságok vesznek részt.

A volt kelet-európai országoknak egyelőre nem ajánlottak fel semmit, pedig Csehország és Bulgária kereskedelmi kirendeltséget is létrehozott Bagdadban. A pénzügyi intézetek eddig egyetlen szerződést sem tudtak megkötni Romániában sem, holott a konfliktuszónába csapatokat küldött az ország, és az amerikaiak számára rendelkezésre bocsátotta a Kogalniceanu repülőteret.
Nem maradnak tárgyalási alap nélkül a magyar Külügyminisztérium képviselői sem, hiszen jelenleg háromszáz magyar katonánk dolgozik Irakban, a háború alatt Taszáron képeztek ki irakiakat, és engedélyeztük hadi szállítmányok, illetve harci eszközök áthaladását is. Nyitray Andrástól, a hazánk légtere felett végzett átrepüléseket vizsgáló parlamenti bizottság elnökétől megtudtuk: a testületnek bemutatott dokumentumok szerint Magyarország felett csaknem kétszáz alkalommal mehettek át B–52-es bombázók, veszélyeztetve a lakosság biztonságát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.