Elsőként a hatvani önkormányzat jelezte az egészségügyi minisztériumnak, hogy a kórháztörvény adta szabályozással élve – egyelőre csak részben – magánkézbe adná a városi kórházat.
– Még Csehák Judit volt az egészségügyi miniszter, amikor a tárcát tájékoztattuk arról, hogy komoly befektető érdeklődött a kórház iránt – nyilatkozta lapunknak Érsek Zsolt, Hatvan polgármestere. – Mellékeltük a cég, azaz a Gallileo Medical Holding Rt. részletes ajánlatát, és állásfoglalást kértünk. A választ már az új minisztertől, Kökény Mihálytól kaptuk meg. Levelében az állt – mondta a polgármester –, hogy a döntés az önkormányzat hatáskörébe tartozik, amibe ő nem kíván beavatkozni. Támogatja a döntésünket, ha az ügylet megfelel a törvényi előírásoknak – írta a miniszter.
Érsek Zsolt közölte: eddig csak egyetlen cég, a Gallileo adott írásos ajánlatot az önkormányzatnak a privatizációra. A polgármester a cég képviselőjeként bemutatkozó Heinz Friedrich Greinnel is találkozott. – Komoly érdeklődőnek tűnik, így az előzetes tárgyalások már megkezdődtek. A Gallileo jelentős összeget ruházna be a kórházba. Abban gondolkodnak – tette hozzá –, hogy egy új épületrészt vagy akár egy teljesen új kórházat építsenek fel, s azt új műszerekkel lássák el. Az önkormányzat ugyanis nem tudja az épületet felújítani, nem tud CT-t, ultrahangot vásárolni. A kórház teljes privatizációja azért nem lehetséges egyelőre – magyarázza Érsek Zsolt –, mert a kórháztörvény tiltja, hogy azok az intézmények, amelyek címzett támogatást kaptak a költségvetésből, a pénz odaítélését követő tíz éven belül kikerüljenek az önkormányzat vagy az állam többségi tulajdonából. Ennek tudatában a befektető olyan vételi konstrukcióra tett ajánlatot, amelyben egy közös céget alakítanának az önkormányzattal, s együtt üzemeltetnék a kórházat. A tíz év leteltét követően (2007-ben) nincs elvi akadálya annak, hogy teljesen magánkézbe kerüljön az intézmény. Ha nem jelentkezett volna ez a befektetői csoport, akkor nem is jutott volna eszünkbe, hogy a privatizáció is járható út – fogalmazott Érsek Zsolt, hozzátéve: örülnek, hogy a hatvani önkormányzat gazdálkodásának ilyen jó a híre. Leszögezte: mindenképpen közbeszerzési eljárást hirdetnek, s így választják majd ki a befektetőt. Arra a kérdésre, hogy gyűjtöttek-e információt arról a cégről, amellyel megkezdték a tárgyalásokat (még ha azok csak előzetesek is), egyértelmű nemmel válaszolt. – Majd a pályázati kiírásban megköveteljük a referenciát arra vonatkozóan, hogy az ajánlat valóban megvalósítható-e. Nem lehetünk teljesen bizalmatlanok – szögezte le a polgármester.
Heinz Friedrich Grein az egyik igazgatósági tagja a hatvani kórházra vételi ajánlatot tevő Gallileo Medical Holdingnak. A német üzletember az 1980-as években települt át Németországból az Egyesült Államokba – derül ki az Amerikában megjelenő nagy presztízsű lap, a Business Week oknyomozó írásából, amelyben – a szerző állítása szerint – Grein is részletesen nyilatkozik. A cikk szerint Greinék (vagyis a kör) bennfentes kereskedelmet folytattak. Ügyleteikhez többtucatnyi jómódú amerikai és európai befektetőt nyertek meg, akik becslések szerint több tíz millió dollárt fektettek be a tucatnyi tranzakcióba. A befektetőknek többek között úgy próbálták vonzóvá tenni a pénzügyi ügyleteket, hogy létrehoztak egy bonyolult kereskedelmi rendszert, amellyel – Panamában bejegyzett vállalatok révén – kikerülhették az adózást. Egy-egy üzleten több millió dollárt kasszírozott a kör – állítja a cikk. „A rendszer szinte tökéletes volt” – nyilatkozta a Business Week újságírójának büszkén Heinz Friedrich Grein. „Nyilvánvaló volt számomra, hogy törvénybe ütköző dolgot művelünk. De az volt a mentség, hogy mindenki ezt teszi” – ismerte be a cikkben. Aztán az úgynevezett kör egy sor balszerencsés befektetést követően szétesett.
Nem sokkal ez után az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottsága (röviden: tőzsdefelügyelet) vizsgálatot indított Greinék ellen. A bizottság jelentése szerint a német üzletember bennfentes kereskedelmet folytatott több részvényfelvásárlási ügyletben is. Megállapították azt is: részvényeket vásárolt off-shore bankszámlákon keresztül azért, hogy „eltakarja” az illegális tranzakciókat. Grein csúszópénzt is adott azoknak, akik további részvényvásárlásokat bonyolítottak le – áll a dokumentumban. Az Egyesült Államok New York Déli Kerületi Bírósága összesen tízmillió dollár megfizetésére kötelezte Greint. A legnagyobb amerikai napilap, a New York Times 1995-ben az Egyesült Államok addigi történetének legnagyszabásúbb ilyen jellegű visszaélésének nevezte az ügyet.
Heinz Friedrich Grein egyébként nem ismeretlen egészségügyi körökben Magyarországon. Jelenleg a szintén a nevéhez köthető UniverzMed Kft. működteti a Budapesti Műszaki Egyetemen található rendelőintézetet. Török Imre, az egyetem gazdasági igazgatója lapunknak elmondta: a cég rendszeresen késik a bérleti díj megfizetésével, azt általában csak többszöri felszólításra rendezi. Igaz – teszi hozzá –, szakmailag nem érte kifogás a munkájukat. Volt olyan dolgozó viszont, akinek szintén akadt problémája a céggel. Ő munkaügyi pert is indított, mert nem kapta meg maradéktalanul a neki járó bért.
A Gyermekrák Alapítvány is kapcsolatba került már Greinnel. Mint azt lapunknak Balogh István, az alapítvány vezetője elmondta: szerettek volna felépíteni egy rákos gyermekek kezelésére szakosodó kórházat. A terv megvalósításához befektetőket kerestek, amikor jelentkezett egy cég, a Bloomberg Kft. Ennek egyik képviselőjeként ismerte meg Balogh István Greint, akivel az új kórház felépítéséről is tárgyalt. – Magánnyomozó irodával próbáltunk információt gyűjteni a cég megbízhatóságáról, de az onnan kapott információk alapján inkább úgy döntöttünk, hogy nem kérünk a közös üzletből – szögezte le Balogh István. Egy, az RTL Klubban bemutatott összeállításban megszólal az ügyről Grein is, aki szerint viszont ők döntöttek úgy, hogy megszüntetik a kapcsolatot az alapítvánnyal. Az érintettet is szerettük volna megkérdezni a szóban forgó ügyekről, ő azonban titkárnőjén keresztül azt üzente: egyelőre csak előtárgyalásokat folytattak a hatvani önkormányzattal, így kérdéseinkre még nem kíván reagálni. Ha nekik kedvező döntés születik a kórházra kiírt közbeszerzési eljáráson, majd válaszol lapunknak is.
***
Itthon is tilos a bennfentes kereskedelem. A nemzetközi és a hazai gyakorlatban a törvény tiltja, hogy egy adott vállalatnál tevékenykedő, így bizalmas adatokhoz jutó személyek közül bárki e bennfentes információk alapján gazdasági ügyleteket kössön vagy arra megbízást adjon. Ezzel ugyanis jogosulatlan előnyhöz jut. A jogszabályok pontosan meghatározzák azokat a – főként tőzsdei, de akár azon kívüli – tranzakciókat, amelyek révén megvalósulhat a bennfentes kereskedelem. Ilyen eset lehet például, ha egy cég értékpapír-kibocsátásra, nagyobb beruházásra készül, vagy csődhelyzetbe kerül, s az erről szóló információt másnak átadva egy, a céget ismerő személy olyan üzletet köt, amely révén maga vagy megbízottja jogtalan módon előnyös helyzetbe kerül. A cég helyzetét alapvetően befolyásoló történésekről mindenkor napokon belül jelentést kell tenni a pénzügyi hatóság felé. A jogszabály azoknak a körét is meghatározza, akiknek egy cég gazdasági vagy jogi helyzetének megváltozásáról bennfentes információi lehetnek.
origo.hu
Magyar Péter mellébeszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, ki a Soros-ügynök
