Lehetővé vált az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése nyomán, hogy aláírásgyűjtésbe kezdjen a Munkáspárt, a Baloldali Front – Munkás Ifjúság Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom. A szervezetek az egészségügyi intézmények privatizációját szeretnék megakadályozni ügydöntő, azaz a parlament számára kötelező érvényű népszavazással. Ezt akkor írja ki az Országgyűlés, ha négy hónap alatt sikerül 200 ezer aláírást összegyűjteniük. A kérdés így szólna: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?”
Kolláth György alkotmányjo-gász szerint a kérdés túlmutat a kórháztörvényen, hiszen nem ez a jogszabály tette lehetővé a magánosítást. Korábban is volt úgynevezett spontánprivatizáció, ami azt jelentette, hogy általában jól jövedelmező kórházi részlegek kerültek magánkézbe. Tehát nem elegendő a kórháztörvényt hatályon kívül helyezni ahhoz, hogy az Országgyűlés – eleget téve az esetleges népakaratnak – megtiltsa a helyhatóságok és az állam tulajdonában lévő egészségügyi intézmények magánosítását. Ehhez az önkormányzati törvényt kellene módosítani, vagy más, szintén kétharmados, tiltó jogszabályt hozni, ami igencsak kétséges. Ha ez meghiúsulna, akkor törvényhozási patthelyzet áll elő – fogalmazott Kolláth György. Ha mégis meglenne a kétharmados többség, valószínűsíthetően többen ismét az Ab-hez fordulnának, mert alkotmányellenesnek tartanák, hogy korlátozzák az önkormányzatok tulajdonhoz fűződő alapjogát.
Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha időközben dönt a taláros testület azokról a beadványokról, amelyek tartalmi és formai kifogásokat emeltek a kórháztörvénnyel kapcsolatban. Kolláth György szerint bármi is történjék, valószínűsíthető, hogy a döntésnek nem lesz visszamenőleges hatálya, tehát az addig magánkézbe adott intézményeket nem államosítanák vissza.
Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője szerint a kormány és a politikai elit felelős a kialakult helyzetért. Nem lett volna szabad egy ilyen horderejű kérdést társadalmi vita nélkül keresztülerőltetni a parlamenten. Leszögezte: nem akarják a kórháztörvény előtti spontánprivatizációt újra lehetővé tenni, annál szigorúbb szabályozást akarnak. Nem cél viszont a visszaállamosítás sem.
Az 1989-es négyigenes népszavazás óta nem volt sikeres egyetlen „spontán kezdeményezésű”voksolás sem. A mostani akkor lenne sikeres és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad.
origo.hu
Gulyás Gergely: A 2025-ös már az új gazdaságpolitika költségvetése
