Kritika és elismerés

A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő elítéltek szabadlábra helyezésének egyszerűsítését javasolja a Helsinki Bizottság. A szervezet felmérése megállapította, hogy a börtönlakók egészségügyi elátottsága sok szempontból jobb, mint a kintlévőké.

Jövedelmi helyzetüktől függetlenül térítésmenetesen juthatnak a szükséges gyógyszereikhez a büntetés-végrehajtási intézetekben élők, míg a „kintiek” közül sokan nem tudják kifizetni a patikában a felírt medicinát. Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság elnöke így kezdte magyarázni a szervezet megállapítását, miszerint a fogvatartottak egészségügyi ellátottsága sok szempontból jobb, mint a társadalom egészéé. Az indoklást azzal folytatta, hogy a „bentiektől” az orvosok nem várnak hálapénzt, annak elfogadása egyébként is súlyos bűncselekménynek számít a büntetés-végrehajtásban dolgozóknál. A fogvatartottak többször vesznek részt olyan vizsgálatokon is – tüdőszűrésen, EKG-n, fogászaton –, amelyek egy-egy betegség felismerését segítik. Az ellátásukra kijelölt intézmények műszerezettsége nem roszszabb, mint a többi kórházé, noha az épületek és kórtermek állapota lesújtó – állapította meg a Helsinki Bizottság vizsgálata. Nagyon kevés az orvos is a bv intézményeiben, előfordul, hogy valakinek napokig kell várnia, mire eljut a doktorhoz. Az utókezelés sincs megoldva, a zsúfoltság pedig (az intézmények kihasználtsága 170 százalék körüli) további betegségforrást jelent.
A Helsinki Bizottság kifogásolta, hogy bonyolult és esetleges az orvosilag igazoltan gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, végstádiumban lévő elítéltek szabadlábra helyezése. Ezért azt javasolták az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy egyszerűsítsék a szabályokat.
A jogszabályok szerint indokolt esetben jelenleg is félbeszakítható a szabadságvesztés – tájékoztatta lapunkat Yazbekné Szabó Katalin, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője. Ennek időtartama azonban egy évben nem lehet több három hónapnál, az ennél hosszabb megszakítás nagyon ritka, bonyolult és hosszadalmas ügyintézést igényel. Az még ritkábban fordul elő, hogy valaki köztársasági elnöki kegyelemben részesül.
A Helsinki Bizottság kifogásolta azt is, hogy a tapasztalatok szerint jelenleg automatikusan fegyelmi intést kap az a fogvatartott, aki orvosi segítséget kér, azt feltételezik ugyanis, hogy szimulál. A fegyelmit csak akkor vonják vissza, ha az orvos igazolja, hogy valóban kezelésre van szüksége.