A Népszabadság tegnapi számában adott hírt délnyugati szomszédunk kéréséről, azt sugallva, hogy a magyar légierő képes lehet a NATO-hoz jövőre csatlakozó és vadászgépekkel nem rendelkező Szlovénia légterének védelmére is. Ezzel szemben információink szerint két szakmai okból kifolyólag sem valósulhat meg jelenleg az együttműködés.
Egyrészt a magyar vadászrepülők helyzete történelmi mélypontra süllyedt. A magyar légteret védő készültségi pilóták ugyanis mindössze 10–50 órát repültek idén MiG–29-essel és néhány órát Albatrosz gyakorlógéppel. Az ok a repülőgépek nagyarányú üzemképtelensége, amelyen az sem változtatott, hogy a Medgyessy-kormány „helyrehozta” az orosz–magyar kapcsolatokat, illetve hogy a vadászpilótából szocialista képviselővé lett Vári Gyula nyíltan lobbizik a gépeket gyártó orosz RSzK–MiG cégnek. Ezzel a repült óraszámmal a nemzetközi repülésbiztonsági normák alapján a levegőbe sem emelkedhetnének, harci feladat végrehajtása pedig szóba sem jöhetne (a NATO ajánlásai ez utóbbihoz 150–180 órás éves szintet jelölnek meg). A pilóták és a műszakiak ironikusan úgy fogalmaznak, hogy „a magyar katonai repülés néhány fanatikus srác bűvészmutatványa”.
A másik ok, hogy a magyar vadászrepülők a pápai repülőtér 2000-es leállása óta kizárólag Kecskemétről adnak készültséget, ahonnan a távol lévő (északnyugati, északkeleti) országhatárok csak nagy késéssel érhetőek el, sokszor csak akkor, ha a légtérsértések már lezajlottak. Ahhoz, hogy Szlovénia légvédelmét magyar gépek magyar területről lássák el, a taszári repülőteret kellene igénybe venni, amelynek éppen a bezárást tervezik.

Mutatjuk, hogyan került Gyurcsány és a Momentum a totális süllyesztőbe