A brüsszeli Mikulás-zsákra vártak

Valójában a már országszerte ismert, másfél ezer lelkes Fejér megyei település, Nagykarácsony idén december hatodikára igencsak kifényesítette a bakancsait, de hiába. Mert se virgácsot, se szaloncukrot nem találtak benne. Az ősszel még úgy tűnt, Szent Miklós napján országos ünnepség keretében rakhatják majd le a hamarosan megépülő Mikulás-falu alapkövét, ám a Pályázat-előkészítő Alap (PEA) mind ez idáig nem hozta meg döntését, támogatja-e a programot. Így aztán azt sem lehet még tudni, hogy nyolc-tíz épületből álló komplexum vagy csak egy kisebb szálloda fogadja-e majd a magyar Mikuláshoz már ma is szép számmal érkező vendégeket.
„A mostani évi 10-15 ezer látogató helyett akár 600-800 ezer vendég is érkezhet majd hozzánk, ha a jelenlegi elképzelések szerint épül majd meg Mikulásfalva” – meséli a polgármester, Horváth Ágoston. A mostani Mikulás-ház még igencsak szerény, egyszerű falusi porta, de a gyerekeket ez a legkevésbé sem zavarja. Nagykarácsony egyelőre nem dédelget nagyra törő álmokat, legalábbis semmiképpen sem olyanokat, amelyek veszélyeztetnék a finn kolléga megélhetését. Nyelvrokonaink kezdettől fogva pártolták is az ötletet. Az ottani tapasztalatok birtokában a Fejér megyei település vezetése azonban kicsit más utat képzel el. Erről tanúskodnak a véglegesnek ugyan még nem mondható látványtervek is. A disneysre sikeredett finnországi szabadidőközpont helyett a magyar megoldás inkább szerényebb, a tájba simuló épületeket preferálna. A falu melletti kis erdősáv, romantikus patakocskával, ez lesz a helyszíne a környék legnagyobb beruházásának.
A legnagyobb gondot jelenleg az jelenti, hogy a faluban nincs mód hosszabb időt eltölteni; nemhogy szálláslehetőség nincsen, de a bolti hidegkosztos megoldáson kívül, enni sem tudnak a vendégek. A megépülő, maximum ötven férőhelyes panzió melegkonyhával a pénzesebb látogatókat, míg a fűthető faházakkal rendelkező kemping a szélesebb rétegeket szolgálja majd ki. A népszerű nagykarácsonyi szeretetposta is itt kapna helyet. Tavaly több mint félmillió levélre került rá a díszes adventi bélyegző. A posta mellett látványgyár is működik majd, kézműves portékákkal. No és persze az elmaradhatatlan rénszarvaspark – ha nem is olyan nagy, mint az északiak, de mindenképpen magyar. Az importállatok mellett igazi ménest is szeretnének.
A kívánságlista tehát igencsak terebélyes, mostani áron számolva 1,5-2 milliárd forintos beruházásról van szó. A környékbeli vállalkozókat tömörítő Mikulásfalva Kht. saját erőből ennek az összegnek csupán húsz-harminc százalékát tudja előteremteni. A többit Brüsszelből és a magyar költségvetésből várja. Ha a PEA döntése kedvező lesz, úgy 2006-ra befejeződhetnek az építkezések. A kht.-nál elmondták, akkor sem állnak el a Mikulás-falu tervétől, ha nem kapnak külső támogatást, csupán annak egy szerényebb „demováltozatát” valósítják meg.
A kistérség legelmaradottabb része jelenleg Nagykarácsony és Előszállás környéke, így igencsak rászorulna a turizmus kínálta új munkalehetőségekre. A termelőszövetkezetek felbomlása, a dunaújvárosi gyárak sorozatos leépítései után a mezőföldi falvak helyzete alig különbözik az ország keleti felétől. A Mikulás-falu, helyi tőke bevonásával, majd kétszáz embernek adhat majd megélhetést.