Nem könnyű értékelni a magyar repülés helyzetét a nevezetes évforduló alkalmából, különös tekintettel arra, hogy a hazai repülőstársadalom tagjainak általános meggyőződése szerint nincs sok ok az ünneplésre. A kisgépes repülés elöregedett vagy átgondolatlanul, „idomítás” nélkül behozott gépekkel EU-regulációkkal küszködik; a katonai repülés tetszhalott állapotban van; a nemzeti légitársaság soha ilyen közel nem volt a csődhöz – állítják az érintettek.
Bár minden ágazat könnyedén szolgálhatna bizonyítékokkal, a helyzetértékelést szomorú mementóként támasztja alá a magyar katonai repülés egykori „végvárában”, a taszári repülőtéren rendezett kiállítás. Az egykori 31. Kapos Harcászati Repülőezred csapatmúzeuma egy olyan alakulatnak állít emléket, mely bennfentesek szerint a magyar légierő krémjét foglalta magába. A somogyi bázis fölé mindig alacsony áthúzással érkeztek a pilóták, amely máshol tilos volt. Míg a testvéralakulatok kiképzési repülések során sok gépet és pilótát vesztettek, a „liberálisabb” taszári légkörben a biztonsági mutatók is jobban alakultak.
A legnagyobb harcérték azonban nem a véletlen műve volt. A taszári vadászrepülők a tervezett harmadik világháborúban az Észak-Olaszországból felszálló masszív NATO-légierőkkel csaptak volna össze – olvasható ki a múzeumban megtekinthető, egykor szigorúan titkos hadműveleti naplóból. A történészeknek kincset jelentő dokumentumok mellett számos tárgyi emlék – repülőgép-alkatrész, egyenruha, pilótasisak – is megtekinthető Taszáron. Felújított állapotban jelen van továbbá az egykori alakulat három gépe, két MiG–21-es a „Boszorkány” századból, és egy Szu–22-es a „Fürkészdarazsak”-tól. A múzeum csendjét a jövőben mindenesetre nem zavarják „még élő” repülőgépek, hiszen a védelmi felülvizsgálat keretében, az amerikai erők távoztával a kapuk véglegesen bezárulnak.
origo.hu
Döbbenetes fordulat a gyerekgyilkos anya ügyében
