A különféle hivatalos felmérések szerint ma Magyarországon több mint 900 ezer ember foglalkozik valamilyen mértékben mezőgazdasági termeléssel. Az agrártárcánál közülük 300-400 ezer regisztráltatta magát, kapott már valamiféle állami támogatást. Ezen adatok tükrében különösen meglepő, hogy az ország szinte mindegyik térségét egyformán sújtó rendkívüli aszálykár enyhítéséhez a legjobb esetben is csak 90-100 ezer gazdálkodó kérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) anyagi segítségét.
A kistermelők elsősorban azzal indokolják távolmaradásukat, hogy az FVM által felajánlott összeg megalázóan alacsony volt, ezért az igényléshez szükséges papírmunka nem érte meg a fáradtságot. A szaktárcánál pedig úgy vélik, a magasabb őszi gabonaárak valamelyest pótolhatták a nyári veszteséget. Tény, hogy a napokban negyedére csökkentett, így végső soron a kár csupán öt százalékát fedező aszálytámogatást csak 94 ezer gazdálkodó vette igénybe. Az 50 milliárd forint összegű aszályhitelt pedig mindössze négyezer termelő kötötte le. Mindegyikük átlagosan 12 millió forintot igényelt. Ez az adat pedig jóval nagyobb aszálykárt, ennek megfelelően pedig – akár magántermelőről, vagy társaságról, szövetkezetről legyen szó – tekintélyes méretű, több száz hektáros, tőkeerősebb gazdaságokat feltételez.
– Százhektáros gazdaságomnak kereken ötmillió forint kiesést okozott a szárazság – szemlélteti saját példáján az áldatlan helyzetet Szél István, a kunadacsi gazdakör vezetője. – A minisztérium által rendeletben megszabott lehetőségek szerint 1,050 millió forint kárenyhítésre tarthattam volna igényt. A túljelentkezés miatt a kérelmemben szereplő összeget is negyedelték, így a napokban 260 ezer forint támogatás kiutalásáról kaptam értesítést. Ez bizony, az ötmillióval összevetve, a túléléshez sem elég.
Hasonlóan járt a kiskunsági faluban a többi gazda is, már aki egyáltalán beadta az igényét. Szél István az aszályhitellel már meg sem próbálkozott, mivel a polgári kormány alatt kapott, összehasonlíthatatlanul kedvezőbb állami kölcsön visszafizetése is leköti az erejét. További biztosítékot a bankoknak már nem tud felajánlani.
A hozamkiesést és az ebből származó árbevétel-csökkenést alapul véve állítja a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége, hogy a termelőket ért kár 170–200 milliárd forint között mozog. Ezzel szemben a kormányzat 10 milliárd forint támogatást ad, és 50 milliárd forint hitel felvételéhez nyújt kamatcsökkentő hozzájárulást. Jakab István elnök ez utóbbiról úgy véli, a kölcsönhöz elsősorban a pénzintézetek klientúrája jutott hozzá, a többség az állami segítségből mit sem érzett meg. A gazdakörökhöz eljutott termelői bejelentések szerint a bankok – központi kamattámogatás ide vagy oda – néhol három-négyszeres biztosítékot követeltek meg, ezzel is lehetetlenné téve a különösebb vagyontárggyal nem rendelkező gazdálkodók bejelentkezését. Egy lapunkat értesítő, magát megnevezni nem kívánó, főváros környéki családi gazdálkodó pedig arról számolt be, hogy öt pénzintézetnél is járt, ám vagy azzal utasították el, hogy a hitelkeret idő előtt kifogyott, vagy a kérelem mellé a mérleg benyújtását is megkövetelték, amivel csak a kettős könyvvitelre kötelezett társas gazdaságok rendelkezhetnek. Informátorunk már csak emiatt is bizonyítottnak látja azt, hogy az egyéni termelőket a kölcsön folyósítása során háttérbe szorították, illetve egyenesen kizárták a kedvezményes hitel felvételének lehetőségéből.
Csepp a tengerben az állami támogatás, elkeserítően kevés. Ezt a véleményt fogalmazta meg a mostanság folyósított kárenyhítő segítségről a Magyar Agrárkamara is. Ebele Ferenc főtitkár emlékeztetett arra: a köztestület nyári felmérései 140 milliárdos aszálykárt mutattak ki. A természeti csapás, a büdzsé hiánya és a karnyújtásnyira lévő uniós csatlakozás most egyszerre szakadt rá a magyar mezőgazdaságra. A kamarához is befutottak olyan jelzések, hogy a bankok túlbiztosították magukat. A fedezetként felajánlott termőföldek esetében például – a hiányzó negyvenszázalékos állami garancia fejében – némelykor csakugyan megkövetelték a hitelérték 300 százalékát elérő fedezetet. Nem csak a kistermelők, számos nagyüzem sem tudta felvenni a kedvezményes kölcsönt, mivel nem rendelkezett terhelhető vagyontárgyakkal, eszközökkel.
Az aszályhitel forgalmazásában tucatnyi bank vett részt. Először a Magyar Bankszövetség főtitkárát kérdeztük arról, hogy miképp válogattak a termelők között a pénzintézetek. Pulai Miklós azonban nem tudott választ adni, arra hivatkozva, hogy a bankok az aszályhitelnél nem alkalmaztak egységes gyakorlatot. Ugyanakkor valószínűsítette, hogy az esetek többségében a megbízható, régi ügyfelek kerültek előtérbe. Ezt támasztotta alá a legnagyobb összegű, közel 13 milliárd forint aszályhitelt folyósító Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kommunikációs igazgatóságának osztályvezetője is. Szécsi Anikó elmondta, hogy a kölcsönre nagyrészt a bank ügyfélkörébe tartozó cégek jelentkeztek, elsősorban az ő igényeiket tartotta szem előtt a pénzintézet. Az agrárhitelezésben piacvezető bank ügyfélkörére pedig nem a családi gazdálkodók jelenléte a jellemző.
E szektor fő hitelezőjének a takarékszövetkezetek vallják magukat. Szőke András, a takarékszövetkezeteket tömörítő szövetség elnöke elmondta: a közel 9 milliárdos aszályhitel többségét az egyéni termelők kapták meg, akik egyenként 6–10 millió forint közötti összeget igényeltek. A takarékszövetkezetek a magángazdaságoktól mérleget nem kértek, ha mégis, az csak tévedés lehetett, mert az üzletszabályzat csak a termelők gazdasági nyilvántartásának benyújtását követelte meg. A hitelbiztosíték nem haladta meg a 200 százalékos mértéket.
Az FVM vezető főtanácsosa, Forgó Imre tapasztalatai alapján állítja, hogy az egyéni termelők a takarékszövetkezetek mellett főként az OTP Rt.-től és a Budapest Bank Rt.-től kaphattak aszályhitelt. A földművelésügyi hivatalokban záradékolt igények összesített adataiból kiszámolható, hogy közel 2500 egyéni gazdaság vett részt a programban. E réteg 15-20 milliárd forint kedvezményes kölcsönt igényelt, egyenként átlagosan tízmillió forint körüli összegben. A közel ezerötszáz társas gazdaság átlaga pedig ennek a dupláját is elérhette.
origo.hu
Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja
