Az EU az utolsó remény

Kétnapos látogatást tett Romániában az Európai Unió parlamentjének környezetvédelmi szakbizottsága. A tegnap Bukarestben végződő látogatás fő célpontja Verespatak volt. Hétfőn délelőtt az EU küldöttsége Fehér megye központjában, Gyulafehérváron tárgyalt a kormány helyi megbízottjával, valamint a Rosia Montana Gold Corporation képviselőivel, délután pedig a verespataki emberekkel találkozott.

Mugurel Liviu Sarbutól, a Fehér megyei prefektustól az európai uniós bizottság hétfőn délelőtt arról érdeklődött, hogy a létesítendő felszíni bányák beindítása előtt milyen környezetvédelmi óvintézkedéseket tettek. Arra is kíváncsiak voltak a Jonas Sjöstedt európai parlamenti képviselő által vezetett csoport tagjai, hogy a verespataki emberek kellőképpen fel voltak-e világosítva arról, hogy mit jelent egy ilyen vállalkozás beindítása a környéken. A prefektúra vezetője viszont vagy ellentmondásos, illetve kitérő válaszokat adott, vagy azt hangoztatta, hogy hivatala semleges állásponton akar maradni, akárcsak az EU-s küldöttség, viszont ha a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) cég törvénytelenséget követ el, nyomban leállítják a beruházást.
Zárt ajtók mögött tárgyaltak az RMGC elnökével a cég gyulafehérvári székhelyén. A bizottság innen Verespatakra utazott, ahol a helyi emberek messiásként várták az EU-ból érkező utolsó reménysugarat. Itt az RMGC beruházását ellenőrző Alburnus Maior civil szervezet tagja, Stephanie Roth számolt be arról, hogy a verespatakiakat milyen csúnyán átverték. Elmondta azt is, hogy a falu jelenlegi polgármestere 2000-ben azzal nyert választást a Szövetség Romániáért színeiben, hogy megígérte a falubelieknek: 48 órán belül kitakarítja az RMGC-t a falu területéről. Ám a polgármester a választások megnyerése után átigazolt a kormánypártba, és azóta ő is támogatja a vállalkozást.
Jonas Sjöstedt, az uniós bizottság vezetője ígéretet tett rá, hogy nem fogják magukra hagyni a verespatakiakat, és visszajönnek még a Fehér megyei településre. Hozzátette, az EU támogatja a bányaipari fejlesztéseket Európa-szerte, de ezeknek a vállalkozásoknak be kell tartaniuk a szigorú feltételeket.
A késő délutánig tartó beszélgetésen a falusiak is elmondhatták véleményüket, és hangot adtak reményüknek, hogy az Európai Parlament kiáll mellettük, mert számukra ők az utolsó remény. Nem szeretnék, ha templomaikat, házaikat lebontanák, és ha halottaikat is más helyre kellene költöztetni.
Mint ismert, a kanadai hátterű beruházó a Greenpeace és más környezetvédő szervezetek heves tiltakozása ellenére folytatja a verespataki bányaberuházás előkészítését. Az aranybánya kiépítésével nemcsak a falut bontanák el, hanem egy római kori lelőhelyet is felszámolnának. Olcsósága miatt pedig ugyanazt a nyílt színi ciántechnológiás eljárást alkalmaznák, amelyik az emlékezetes nagybányai balesetnél a Tisza katasztrófáját okozta. Mivel Verespatak is a Tisza vízgyűjtő területén fekszik, Magyarországot újra a környezeti katasztrófa veszélye fenyegeti, ám a magyar kormány hivatalosan mégsem ellenzi a beruházást.