A Kittenberger Alapítványból alakult Ökoszalonon ismertették először a törvény részleteit a nagyobb nyilvánosság előtt. Az eszmecserén az előterjesztői oldal képviselői mellett a Fidesz zöldtagozatának elnöke, Medgyesy Balázs is részt vett. A zöldszervezetek képviselői ugyanakkor nem voltak hivatalosak az eseményre. A rendezvény időszerűsége is kérdéses, hiszen a törvény január elsejével lép hatályba, és a törvénytervezet parlamenti vitáját nem előzte meg szakmai, társadalmi egyeztetés.
A környezetvédelmi tárca képviseletében felszólaló Borsányi-Bognár Levente szűkszavúan tájékoztatta a hallgatóságot a környezetterhelési díj bevezetéséről és érintettjeiről. Három tételből: víz-, levegő-, és talajterhelési díjból tevődik össze, és egységnyi szenynyezés után kell majd fizetni a díjat – foglalta össze. Ide sorolható ugyanakkor az energiaadó is. Koloszár Miklós, a Pénzügyminisztérium pénzügyi tanácsadója elmondta: várakozásai szerint mintegy húszmilliárd forint többlettel gazdálkodhat a költségvetés az ökoadó bevezetésével. A környezetterhelési díjakat az adóhatóság fogja kezelni, negyedévente kell majd az APEH-hoz befizetni a környezethasználat mértékének megfelelő összeget – tette hozzá.
Medgyesy Balázs szerint elsietett lépés volt a kormány részéről a környezetterhelési díjak bevezetése, mert azt majd összhangba kell hozni az uniós szabályozással. A törvény legfőbb hibáját abban látja, hogy a Pénzügyminisztérium bevételgeneráló eszközeként lép majd életbe. Nem látja biztosítva, hogy az APEH-hoz befolyó díjtételeket a környezet rehabilitációjára fordítják. Aggályosnak tartja, hogy a tárca az EU-forrásokra alapozza költségvetését, bár azok fogadására az országjelentés alapján még nem áll rendelkezésre megfelelő intézményrendszer. Elmondása szerint megfelelő szabályozásnál a befolyó öszszeg csökkenésének és a gazdasági szereplők alkalmazkodásának előmozdítása kell a célnak lennie. Az adókon felüli elvonások a környezetvédelmi technológiai fejlesztéseket is gátolhatják és a vállalkozások ellehetetlenüléséhez vezetnek – fejtette ki a Fidesz környezetpolitikusa. A vízterhelési díjra kitérve megjegyezte: a víz- és csatornaszolgáltatók összes árbevételének mintegy 50 százalékát fogja kitenni a díj, amit korszerűsítési keretükből és a költségek lakosságra terhelésével tudnak csak kompenzálni.
Ámon Ada, az Energia Klub civil szervezet munkatársa a Magyar Nemzetnek elmondta: a törvény első, 1995-ös tárgyalásakor a nagyvállalatok lobbierejüknél fogva elérték, hogy bekerülhessen a jogszabályba az a kedvezmény, mely szerint a környezetvédelmi technológiafejlesztés esetén a beruházó visszaigényelheti a környezetterhelési díjak felét. Bár az új adónem bevezetését a Horn- és az Orbán-kormány is elhalasztotta, az alapkoncepció nem sokban módosult.
Ámon Ada rámutatott: az ökoadócsomagból a lakosságot leginkább érintő, a jövő évtől bevezetendő teher az energiaadó, ami szerinte nem teremt semleges viszonyokat az ágazatok között. A kohászat, ami köztudottan a legdrágább és leginkább környezetszennyező energiatermelési mód, például kikerül az energiaadó-kötelezettség alól a távhőszolgáltatással együtt. A földgáz- és a villamosenergia-szolgáltatók nem mentesülnek az új adóteher alól. A környezetvédő úgy véli: rendkívül rossz üzenete van annak, hogy míg a személyautókra nem, addig a villamosokra, a trolikra és a vonatokra vonatkozik majd az energiaadó. Mindez a tömegközlekedés általános térvesztésén túl azt is eredményezheti, hogy a szolgáltatók a környezetbarátabb villamos meghajtás helyett a buszokat, dízelmozdonyokat részesítik előnyben.
origo.hu
Feljelentették Pankotai Lilit miután Orbán Viktor elpusztításáról beszélt
