Ha megint lecsúszunk az információról…

Tanulságos felmérés eredményeit publikálta a Világgazdasági Fórum – jelentette az MTI. A globális információs technológiai jelentés (ICT) szerint Magyarország a vizsgált 102 ország között a 36. helyen áll, a csatlakozó országok versenyében pedig a hatodik. A Világgazdasági Fórum egyébként azt kutatta, hogy az információs technológia milyen hatást gyakorol az egyes országok gazdasági fejlődésére.
A lista első helyére az Egyesült Államok került, megelőzve Szingapúrt és Finnországot. Az unióhoz csatlakozó országok közül a legelőkelőbb, 25. helyen Észtország áll, majd a 27. Málta következik, hat hellyel maga mögé utasítva Szlovéniát és a 33. Csehországot. Lettország a 35., Magyarország pedig a 36., míg Lengyelország a 45., Románia pedig a 61. helyre került.
A jelentés kiemeli, hogy a kelet-európai listavezető Észtország helyzetét a kiváló politikai és szabályozói környezetnek köszönheti, így nem nehéz kitalálni, hogy mi az oka Magyarország gyenge szereplésének. A helyzet valószínűleg a nemrég elfogadott hírközlési törvénnyel sem javul majd túl sokat, mert a szakemberek a jogszabályt már a megszavazása előtt is több ponton elhibázottnak minősítették, sőt, az ingyenes internetelérés feltételeit rögzítő passzusok változásai ellen tiltakozva több netszolgáltató aláírásgyűjtést kezdeményezett.
A nemzetközi tanulmány külön fejezetben foglalkozik Európával. A ICT-ből kiderül, hogy a 874 millió lakosú régióban tavaly 461 millió televíziókészülék üzemelt, 405 millió volt a mobiltelefon-használók és 335 millió a vezetékes telefonvonalak száma, interneteléréssel pedig 168 millióan rendelkeztek.
Döbbenetes mértékű volt a mobiltelefon-előfizetők számának gyarapodása: 1999 és 2002 között Németországban a növekedés 35,7 milliós volt, a kontinens listavezetője azonban továbbra is Luxemburg, ahol száz lakosra 101 mobiltelefon jut. Ebben a rangsorban Csehország az ötödik, Szlovénia pedig a tizedik helyen áll. Több országban hasonló mértékben növekedett a személyi számítógépek mennyisége is, Litvániában például a vizsgált időszakban 385 százalékkal gyarapodott a PC-vel rendelkező polgárok száma.
Némiképp meglepő azonban, hogy a kelet-európai országokban a tévézés kevésbé népszerű, mint Nyugaton, mert az első 10 közé csak Lettország került, ahol 100 lakos 85 televízióval rendelkezik, bár a honi műsorkínálat ismeretében igazából az lenne furcsa, ha minden magyar állampolgár ingóságai között megtalálható lenne a televízió.
A fontosabbnak tűnő személyiszámítógép-ellátottság ugyanakkor Dániában a legmagasabb, ahol 100 lakosra 58 PC jut, de Svédországban, Svájcban, Luxemburgban és Norvégiában a legrosszabb esetben is csak két fő osztozik egy komputeren. Az internetellátottság bajnoka viszont Izland, ahol 100 lakos közül 61 internet-előfizető. Az uniós csatlakozásra várakozó országok közül csupán Észtország fért be az első tíz közé, mivel a balti állam a 10. helyet szerezte meg.
Sajnálatos, hogy Magyarország a fő kategóriák – tehát az internethasználat, személyiszámítógép-, vezetékes- és mobiltelefon-ellátottság, valamint a televíziók száma – közül egyben sem került az első 10 közé. Az ICT-tanulmány ellenben megállapítja, hogy hazánkban kiugróan magas a műholdas antennák aránya: ilyen eszközből ugyanis 100 magyarra 17 darab jut, míg például Németországban csak 16. Örömünket azonban beárnyékolhatja a tény, hogy a magyar lakosság meglehetősen szerény mértékű idegennyelv-ismeretekkel bír, így a parabolaantennás helyezésünket leginkább az országkép és az épített kultúra elleni merényletként értékelhetjük.
Nem csodálkozhatunk internetes elmaradottságunkon sem, hiszen idehaza nem alakult ki valóságos verseny a szolgáltatók között: Budapest néhány kerületében például egyetlen cég közül választhatnak a széles sávú világhálót óhajtó előfizetők. Ráadásul az internetes vállalatok által nyújtott szolgáltatások ár-érték aránya is elmarad a Nyugat-Európában átlagosnak tekintettől, mert míg Magyarországon 11–16 ezer forintba kerül a megfelelő sebességet biztosító elérés havi díja, addig például Hollandiában a kétszer gyorsabb kapcsolat ára sem haladja meg átszámolva a 12-13 ezer forintot. Igaz, Hollandiában kevesebb a parabola és lényegesen magasabb a jövedelem.