Elvárható, hogy Szili Katalin a nagy nyilvánosság előtt ismerje el: alkotmánysértés történt a kórháztörvény elfogadása kapcsán – jelentette ki Balsai István (MDF), aki szerint helyes volna, ha az Országgyűlés elnöke ebből levonná a megfelelő következtetést. Megítélése szerint Szili Katalin személyes felelőssége, hogy tevékenysége az Alkotmánybíróság (Ab) előtt megbukott. Hozzátette: az Ab a magyar alkotmányosság egyik legfőbb intézményét, valamint a házelnök eljárását osztályozta elégtelenre.
A beterjesztő Csehák Judit utóda, Kökény Mihály szocialista egészségügyi miniszter úgy látta: nem okoz zavart a kórháztörvény megsemmisítése az egészségügyben, és nem akadályozza a reform végrehajtását. Hozzátette, hogy a kormány továbbra is partnerként számít a magánbefektetőkre.
A miniszter leszögezte: nem a kórháztörvény tette lehetővé az egészségügyi intézmények privatizációját, arra többek között az önkormányzati törvény ad lehetőséget régóta. A baj jelenleg az, hogy a kórháztörvénnyel a privatizáció garanciális szabályai is megsemmisültek. Ennek következtében például pályázat nélkül is kiválasztható lesz egy befektető, s nincs szükség tőkeemelésre sem ahhoz, hogy részesedést szerezzen egy egészségügyi intézményben. Az intézményvezetőket tájékoztatják arról, hogy miként folytatható az átalakulás, a privatizáció.
Kökény Mihály úgy fogalmazott: még nincs döntés arról, hogy mi lesz a sorsa az Ab által megsemmisített kórháztörvénynek.
Annyit mondott: a kormány ma tárgyal az egészségügyi reformról, amivel egyeztetni kell, hogy miként érvényesíthetők azok a garanciák, amelyek a kórháztörvénybe voltak beépítve. Minden lehetőséget végig kell gondolni – mondta.
Politikai elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a kormány változatlan formában újra a parlament elé terjessze a kórháztörvényt, az ugyanis súlyos politikai konfliktust okozhatna az európai parlamenti választások előtt. Azt is zsákutcának tartják, hogy módosított tartalommal kerüljön a jogszabály a T. Ház elé, hiszen azzal elismerné a kormány a tartalmi hibát is. Legvalószínűbbnek tehát az látszik, hogy a kórháztörvény egyes elemeit más jogszabályokba integrálják.
A kórháztörvény bukása után nem juthatnak a szakdolgozók ahhoz a 40 milliárd forintos hitelkerethez, amely a privatizációban való részvételüket segítette volna (sokak szerint nem érdemben, hiszen a hitel kizárólag a befektetőkkel azonos feltételekig kínált volna előnyt). A tárcavezető elmondta: nem szeretnék, ha ez a pénz kiesne a rendszerből. Ezért azt javasolják, hogy az egészségügyi kis- és középvállalkozások beruházásait és eszközfejlesztését támogassák belőle.
A Munkáspárt által az egészségügyi intézmények privatizációjának megakadályozása céljából indított aláírásgyűjtés kapcsán Kökény Mihály elmondta: a szervezőknek végig kellene gondolniuk a helyzetet, hiszen az általuk feltett kérdés egyik része azt tartalmazza, hogy az Országgyűlésnek meg kellene semmisítenie a kórháztörvényt. Ez azonban már megtörtént.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke elmondta: folytatják az aláírásgyűjtést. Ők ugyanis nemcsak a kórháztörvény megsemmisítését akarják elérni, hanem a privatizáció megakadályozását is. Mint mondta: eddig százezer aláírás gyűlt össze, s van még három hónapjuk az újabb százezerre. Ezt követően ki kell írni a kérdésben a népszavazást.
Kolláth György alkotmányjogász szerint csak rosszindulatú értelmezés szerint vált okafogyottá az aláírásgyűjtés. Mint mondta: jogilag az folytatható.
Ismeretes, hogy hétfőn az Ab közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette a kórháztörvényt. Megállapította ugyanis, hogy amikor az államfő visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra, a képviselők érdemi vita nélkül, még aznap, változatlan formában fogadták el azt. Ezzel kiüresedett az államfőnek az alkotmányban biztosított joga, miszerint törvényt megfontolásra viszszaküldhet az Országgyűlésnek.
origo.hu
Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben
