Elvárható, hogy Szili Katalin a nagy nyilvánosság előtt ismerje el: alkotmánysértés történt a kórháztörvény elfogadása kapcsán – jelentette ki Balsai István (MDF), aki szerint helyes volna, ha az Országgyűlés elnöke ebből levonná a megfelelő következtetést. Megítélése szerint Szili Katalin személyes felelőssége, hogy tevékenysége az Alkotmánybíróság (Ab) előtt megbukott. Hozzátette: az Ab a magyar alkotmányosság egyik legfőbb intézményét, valamint a házelnök eljárását osztályozta elégtelenre.
A beterjesztő Csehák Judit utóda, Kökény Mihály szocialista egészségügyi miniszter úgy látta: nem okoz zavart a kórháztörvény megsemmisítése az egészségügyben, és nem akadályozza a reform végrehajtását. Hozzátette, hogy a kormány továbbra is partnerként számít a magánbefektetőkre.
A miniszter leszögezte: nem a kórháztörvény tette lehetővé az egészségügyi intézmények privatizációját, arra többek között az önkormányzati törvény ad lehetőséget régóta. A baj jelenleg az, hogy a kórháztörvénnyel a privatizáció garanciális szabályai is megsemmisültek. Ennek következtében például pályázat nélkül is kiválasztható lesz egy befektető, s nincs szükség tőkeemelésre sem ahhoz, hogy részesedést szerezzen egy egészségügyi intézményben. Az intézményvezetőket tájékoztatják arról, hogy miként folytatható az átalakulás, a privatizáció.
Kökény Mihály úgy fogalmazott: még nincs döntés arról, hogy mi lesz a sorsa az Ab által megsemmisített kórháztörvénynek.
Annyit mondott: a kormány ma tárgyal az egészségügyi reformról, amivel egyeztetni kell, hogy miként érvényesíthetők azok a garanciák, amelyek a kórháztörvénybe voltak beépítve. Minden lehetőséget végig kell gondolni – mondta.
Politikai elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a kormány változatlan formában újra a parlament elé terjessze a kórháztörvényt, az ugyanis súlyos politikai konfliktust okozhatna az európai parlamenti választások előtt. Azt is zsákutcának tartják, hogy módosított tartalommal kerüljön a jogszabály a T. Ház elé, hiszen azzal elismerné a kormány a tartalmi hibát is. Legvalószínűbbnek tehát az látszik, hogy a kórháztörvény egyes elemeit más jogszabályokba integrálják.
A kórháztörvény bukása után nem juthatnak a szakdolgozók ahhoz a 40 milliárd forintos hitelkerethez, amely a privatizációban való részvételüket segítette volna (sokak szerint nem érdemben, hiszen a hitel kizárólag a befektetőkkel azonos feltételekig kínált volna előnyt). A tárcavezető elmondta: nem szeretnék, ha ez a pénz kiesne a rendszerből. Ezért azt javasolják, hogy az egészségügyi kis- és középvállalkozások beruházásait és eszközfejlesztését támogassák belőle.
A Munkáspárt által az egészségügyi intézmények privatizációjának megakadályozása céljából indított aláírásgyűjtés kapcsán Kökény Mihály elmondta: a szervezőknek végig kellene gondolniuk a helyzetet, hiszen az általuk feltett kérdés egyik része azt tartalmazza, hogy az Országgyűlésnek meg kellene semmisítenie a kórháztörvényt. Ez azonban már megtörtént.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke elmondta: folytatják az aláírásgyűjtést. Ők ugyanis nemcsak a kórháztörvény megsemmisítését akarják elérni, hanem a privatizáció megakadályozását is. Mint mondta: eddig százezer aláírás gyűlt össze, s van még három hónapjuk az újabb százezerre. Ezt követően ki kell írni a kérdésben a népszavazást.
Kolláth György alkotmányjogász szerint csak rosszindulatú értelmezés szerint vált okafogyottá az aláírásgyűjtés. Mint mondta: jogilag az folytatható.
Ismeretes, hogy hétfőn az Ab közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette a kórháztörvényt. Megállapította ugyanis, hogy amikor az államfő visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra, a képviselők érdemi vita nélkül, még aznap, változatlan formában fogadták el azt. Ezzel kiüresedett az államfőnek az alkotmányban biztosított joga, miszerint törvényt megfontolásra viszszaküldhet az Országgyűlésnek.
origo.hu
Újabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjének
