Miként jellemezné az EMNT anyaországi kapcsolatait?
– A Pro Minoritate Alapítvány által szervezett budapesti autonómiakonferenciák után a szakmai-tudományos munka a jövő év elején Erdélyben folytatódik, mintegy helyszíni debütként az „érintett területen”. Az anyaországi kapcsolatok tekintetében kiemelném az elmúlt napok fejleményeinek fontosságát: Mádl Ferenc köztársasági elnöknek külön is hangsúlyoztam az EMNT tervezett tevékenységének nemzetstratégiai jelentőségét, s még ugyanazon a napon ígéretet kaptam a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökétől, Orbán Viktortól az ügy teljes támogatására. Az EMNT minden magyarországi parlamenti párthoz eljuttatta dokumentumait. Emlékeztetnék arra, hogy az 1996-os, azóta is magyar–magyar csúcsként emlegetett találkozón mindegyik alakulat írásban vállalta a határon túli magyar közösségek autonómiaigényének felkarolását, akárcsak maguk az érintett szervezetek. Mádl Ferenc államfő a kettős állampolgárság kérdéskörét független jogászcsoporttal vizsgáltatta meg, hasonlót kellene tenni az autonómia-statútumokkal is; ezt a javaslatot a Sándor palotában fel is vetettem a köztársasági elnöknek. Egy, a közismerten több uniós tagállamban jól működő gyakorlatot is figyelembe vevő, szakszerű összegzés nagyban segíthetné az EMNT-t és a romániai, erdélyi közvéleményt abban, hogy „a román fától meglássuk az európai erdőt”.
– Milyen teendők vannak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács napirendjén?
– Tovább folyik a munka a tanács állandó bizottságában, hogy az autonómiaformákra vonatkozó törvénytervezeteket véglegesíteni lehessen, s ezzel párhuzamosan a szervezési tevékenység is, hiszen az EMNT helyenként még úgymond foghíjas: Dél-Erdélyben, néhány más kisrégióban még nem sikerült a küldötteket kijelölni.
– A román hatalmi, illetve ellenzéki alakulatok hevesen elutasítják az EMNT ténykedését, s a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is rossz szemmel nézi, az erdélyi magyarság megosztását célzó lépésnek minősíti a tanács megalakulását. Hogyan lehet változtatni ezen a helyzeten?
– Tény, hogy az autonómia ügye az árral szemben úszik, és a siker érdekében mindenképpen meg kell nyerni a közvéleményt. A román fogadtatás és elsősorban a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) igen kemény, hatósági és ügyészségi-bírósági eljárásokat kilátásba helyező reakciója kapcsán biblikus példával élve azt mondhatom: az EMNT-t elítélők látván nem látnak, és hallván nem hallanak. Ugyanakkor az RMDSZ viszszautasítása a legfájdalmasabb számomra, de a párton kívüli párbeszéd megtagadása a szervezet részéről nem tántoríthatja el az EMNT-t attól a céljától, hogy tovább igyekezzen megteremteni a kommunikációt.
– Elképzelhető-e a párbeszéd az RMDSZ-szel, esetleg a román pártokkal?
– Minden sértegetés és lekicsinylés ellenére készek vagyunk párbeszédbe bocsátkozni az RMDSZ-szel. Január első felében több időpontot is ajánlunk majd a szövetségi vezetőknek a tárgyalások megkezdése céljából. A román– magyar párbeszéd beindítása ugyanilyen fontos. Vagy hamarosan sikerül kisebbségpolitikai áttörést elérni ilyen téren, vagy elnyel bennünket a Balkán. Kétségtelen, hogy tervünk hosszú távú, de ne feledjük, hogy az emberi jogok kérdésköre is csak 1975-ben került előtérbe Helsinkiben, s ma már a világon szinte mindenhol számolnak vele. A román politikum az európai érvek előtt előbb-utóbb meghajolhat, de ennél nehezebb lesz az ország közvéleményével is elfogadtatni a nemzeti kisebbség autonómiáját, minekután több mint nyolcvan éve ma is mi vagyunk a hivatalos ellenségkép. Az autonómiatervezetek demokratikus, parlamenti úton való törvényre emelése éppen azért nagyon nehéz és időigényes feladat, mert a célkitűzés szöges ellentétben áll a hagyományos román nemzetállami politikával.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
