Tegnap a köztársasági elnök sajtóirodája közölte: Mádl Ferenc államfő alkotmányossági kontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a közelmúltban elfogadott, a gyűlöletbeszédről szóló büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatban. Az államfő „áttekintve a törvény szövegét, arra a meggyőződésre jutott, hogy a Btk. módosítása komoly alkotmányossági aggályokat vet fel” – áll a közleményben. Szerinte a változtatás a véleménynyilvánítás szabadságát nagyobb mértékben korlátozná az Alkotmánybíróság (Ab) által megengedettnél. Mádl álláspontja szerint a bíróságok előtt jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Ab határozatainak megfelelően büntessék. A méltóságot és a becsületet mint személyhez fűződő jogok védelmére jelenleg is lehetőség van, hiszen becsületsértés címén bárki a bírósághoz fordulhat.
A köztársasági elnök mindazonáltal leszögezi: döntése nem jelenti azt, hogy akár magánemberként, akár a Magyar Köztársaság elnökeként a legkisebb mértékben is elfogadhatónak tartaná a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek és ezek tagjai elleni, illetve valamely politikai meggyőződést valló személyek elleni uszító, gyalázkodó megnyilvánulásokat. A gyűlöletkeltő beszéddel szemben azonban – ha azok nem veszélyeztetnek alapvető jogokat – elsősorban nem a tárgyalótermekben, hanem a nyilvánosság előtt, vélemények ütköztetésével kell megküzdeni.
Emlékezetes: a december 8-án négy szavazat többséggel elfogadott törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a közvetlen erőszak kiváltásának veszélyét hordozó „uszítás” kifejezést az annál tágabb „izgatásra” cseréli fel. A javaslat nagy vitát váltott ki. A törvénymódosítást az ellenzék mellett az SZDSZ-es képviselők egy csoportja is elutasította.
origo.hu
Egy milliárdos fegyverkereskedő, egy volt vezérkari főnök és az ukrán kémbotrány
