A balatoni vízi rendészet – különösen szélsőséges időben – képtelen a mentési feladatok ellátására, mert járműparkja elavult és nagyon rossz műszaki állapotban van – nyilatkozta lapunknak Hauer Ferenc őrnagy, a Balatoni Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság helyettes vezetője. Elmondta: mentőhajóik átlagban 20 évesek, s a tragikus keszthelyi vihar idején azért rendelte vissza azokat az őrnagy, mert további bevetésük már a legénység biztonságát is súlyosan veszélyeztette volna. Az a hajó, amivel a vízbetörés és az elektromos hibák miatt kellett visszafordulni, több mint harmincéves. Most éppen javítják: igyekeznek minél rövidebb idő alatt újra üzemképessé tenni, mert ha a közeljövőben ismét hasonló krízishelyzet alakul ki, akkor csak erre a járműre lehetne számítani – szögezte le Hauer Ferenc. Jelenleg egy – a mentésre korlátozottan alkalmas – hajó áll rendelkezésre, de ezt is vissza kellett rendelni az eltűnt horgász utáni kutatásból, mert a radarja nem működik – tette hozzá az őrnagy.
Emlékezetes: a szintén elavult balatoni járőrhajókat még a nyáron újakra cserélték. Úgy tudjuk: az ünnepélyes átadáskor Lamperth Mónika belügyminiszter megígérte, hogy a mentőhajókat is újakkal váltják fel. A Belügyminisztérium (BM) azonban úgy tájékoztatott: a járműpark általános fejlesztéséről volt szó, nem kifejezetten a mentőhajókról. A rendőrségtől év közben 1,1 milliárd forintot vontak el, ennek ellenére adósság nélkül zárják az évet – közölte az egyik napilap. A BM kommunikációs igazgatója, Benkő István elmondta: a vízi rendészeti fejlesztési célok kijelölése nem a minisztérium, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) feladata.
Az ORFK nem tervez vizsgálatot a balatoni tragédia miatt – közölte Németh Lajos kommunikációs igazgatóhelyettes. Való igaz, hogy az elavult járműpark csak kis része alkalmas a szélsőséges időjárási viszonyok közötti mentésre, de ettől függetlenül a vízi rendészet lehetőségeihez mérten igyekszik ellátni feladatait – hangsúlyozta.
A Vízimentők Balatoni Szakszolgálata a napokban levélben fordul a belügyminiszterhez, mivel úgy vélik: a keszthelyi események megmutatták, hogy a vízi mentés területén tarthatatlan állapotok alakultak ki. Bagyó Sándor elnök közölte: ez az eset is bizonyítja, hogy bár a rendőrség nyakába varrták az életmentési feladatokat annak idején, ezek végrehajtásához ma sem adottak az eszközök. Az elnök – aki egyébként a Nemzetközi Életmentő Szövetség (ILS) tagja – szerint a jogi szabályozást haladéktalanul meg kellene változtatni uniós mintára, és lehetővé kellene tenni, hogy a szakmai egyesületek átvállalhassák ezt az állami feladatkört, természetesen a megfelelő jogi és anyagi garanciákkal. Így 3-4 éven belül el lehetne érni, hogy a tavon 24 órás, téli-nyári, megfelelően felszerelt és képzett ügyelet működjön.
– Most, vesztett helyzetben három ember életét sikerült megmentenünk – folytatta Bagyó Sándor. – Pedig a mi hajóink sem igazán erre az időjárásra valók, de a kedvezőtlen adottságokat szakmai furfanggal tudtuk ellensúlyozni. A BM-nek ezután a tragédia után lépnie kell – szögezte le. Hozzátette: sürgősen meg kell változtatni a viharjelzésre vonatkozó jogszabályokat is, és amíg hajózható a Balaton, addig az emberek biztonsága érdekében a takarékossági elvet félretéve, működtetni kellene. A Lamperth Mónikának írott levelükben erre a súlyos gondra is fel fogják hívni a figyelmet.
Három hajóval és egy helikopterrel kutattak tegnap a szombati balatoni viharban eltűnt horgász után, de lapzártáig nem találták meg a férfit, csak azt a csónakot, amiben vízre szállt. A Vízimentők Balatoni Szakszolgálatának mentőhajója mellett a siófoki vízi rendészet és a keszthelyi tűzoltóság egy-egy hajója, valamint az Országos Mentőszolgálat helikoptere kereste a szerencsétlenül járt férfit.
Miként megírtuk, a Szigligeti-öbölre szombaton óránként 100-120 kilométeres, viharos erejű széllökések zúdultak, nyolc horgász csónakja felborult. Hármukat sikerült élve kimenteni, a negyedik segítség nélkül partot ért, két horgász holttestét vasárnap találták meg. Bagyó Sándor tájékoztatása szerint ma délelőtt döntenek arról, hogy folytatják-e a nyolcadik horgász keresését. A jelenlegi helyzetben a helikopteres kutatás tűnik a legcélravezetőbbnek – vélekedett a szakember.
Az „örökzöld” kérdés: műfenyő legyen, vagy inkább valódi? – A magyar tudós tiszta vizet öntött a pohárba















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!