Egyre kevesebben akarják pénzelni Ukrajnát Európában

Egy friss nemzetközi közvélemény-kutatás szerint Franciaországban és Németországban egyre többen támogatnák a Kijevnek nyújtott pénzügyi és katonai segítség csökkentését.

Európai Unió zászlók Forrás: AFP

Ukrajna támogatottsága csökkenőben

A hónap elején több mint tízezer fő bevonásával végzett felmérés eredményei érzékeny politikai pillanatban láttak napvilágot. Az európai vezetők Brüsszelben készülnek olyan csúcstalálkozóra, ahol az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás a napirend egyik központi kérdése lesz, miközben Washington békeközvetítő szerepre törekszik Moszkva és Kijev között. Ebben a folyamatban Németország új vezetése, Friedrich Merz kancellárral az élen, meghatározó szerepet vállalna az európai álláspont alakításában. 

A kutatás szerint Franciaországban és Németországban többen vannak azok, akik a pénzügyi támogatás csökkentését pártolják, mint akik annak növelését vagy szinten tartását.

Németországban a válaszadók 45 százaléka támogatná a segítség mérséklését, miközben mindössze húsz százalék növelné azt. Franciaországban 37 százalék mondana kevesebbet, 24 százalék viszont többet adna Ukrajnának. 

A támogatás ellenzői elsősorban a költségekre és a nemzetgazdaságra nehezedő terhekre hivatkoztak.

Seb Wride, a londoni székhelyű Public First vezetője szerint az európai közvélemény egyre inkább a politikai kompromisszumok szükségességét érzi. Mint fogalmazott: a véges közpénzek időszakában az állampolgárok figyelme mindinkább a hazai problémák felé fordul. 

Az Egyesült Államokban az Ukrajnának nyújtott támogatás kérdése élesen a pártpolitikai törésvonal mentén oszlik meg. A 2024-es választásokon Kamala Harris demokrata jelöltet támogató szavazók körében jóval erősebb a támogatás: közel 29 százalékuk a demokrácia védelmét az egyik legfontosabb indokként jelölte meg. Donald Trump támogatói körében ez az arány 17 százalék volt. Wride szerint az amerikai pártok közötti megosztottság ebben a kérdésben is rendkívül éles. Európában a támogatás csökkenése különösen a jobboldali pártok szavazói körében látványos. Németországban az Alternatíva Németországért, Franciaországban pedig a Nemzeti Tömörülés hívei mutatták a legnagyobb szkepszist, miközben a centrista választók mérsékeltebb álláspontot képviseltek. 

A katonai támogatás megítélése hasonló mintázatot mutat. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában a válaszadók közel negyven százaléka növelné a katonai segítséget, miközben nagyjából ötödük ellenezné azt. 

Németországban ezzel szemben 39 százalék utasítaná el a növelést, miközben csak 26 százalék támogatná. Franciaországban a társadalom gyakorlatilag kettészakadt ebben a kérdésben.

Németországban a menekültkérdés is egyre inkább hozzájárul az Ukrajnával kapcsolatos fáradtsághoz. A válaszadók fele szerint Berlinnek kevesebb ukrán menekültet kellene befogadnia, és ugyanennyien csökkentenék a már ott élők támogatását is. Ez arra utal, hogy a közvéleményben a háború társadalmi és költségvetési hatásai egyre hangsúlyosabban jelennek meg. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)