Több szempontból is rendhagyó az Alkotmánybíróság (Ab) határozata: először fordult elő a testület történetében, hogy egy törvényt azzal az indoklással semmisített meg: ha a parlamentben nincs biztosítva az érdemi újratárgyalás, az ellentétes az alkotmányi rendelkezésekkel, amely a törvény közjogi érvénytelenségét vonja maga után. Arra sem akadt még példa, hogy szavazategyenlőség miatt a taláros testület elnökének kelljen kimondania a döntő szót.
Amint emlékezetes: a heves indulatokat és a szakmai szervezetek tiltakozását kiváltó kórháztörvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök június 23-án megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az Országgyűlés kormánypárti tagjai még aznap ismét elfogadták azt, így lehetőség sem maradt az érdemi újratárgyalásra. Így Mádl Ferenc köztársasági elnöknek már kötelező volt aláírnia a törvényt, ám az elfogadás körülményei miatt alkotmányértelmezést kért a taláros testülettől.
Válaszában az Ab leszögezte: a kórháztörvény megszavazásakor sérült a jogállamiság elve. Formálissá vált, illetve kiüresedett az államfőnek az alkotmányban biztosított jogosítványa, miszerint egy törvényt – ha azzal nem ért egyet – megfontolásra visszaküldhet az Országgyűlésnek. A parlament ugyanis akkor is köteles az érdemi újratárgyalásra, ha az államfő észrevételei nem tartalmaznak új érveket.
A testület azt is leszögezte: ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés újratárgyalta, a köztársasági elnöknek nincs más lehetősége, mint aláírni azt.
*
Ezzel öt alkotmánybíró – Bagi István, Erdei Árpád, Harmathy Attila, Strausz János és Terstyányszkyné dr. Vasadi Éva – nem értett egyet, így szavazategyenlőség miatt Holló András elnöki voksa döntött.
Mivel a testület a kórháztörvényt formai okból megsemmisítette, ezért annak tartalmi alkotmányellenességét nem vizsgálta, így nem foglalkozott a többi párt és szakmai szervezet indítványával sem. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a parlamentben napirend előtti felszólalásában úgy kommentálta az Ab határozatát, hogy azt a kormány tudomásul veszi. Ugyanakkor sajnálja, hogy „a kórháztörvény eljárási vita áldozatává vált”. Hozzátette: a határozat nem akadályozza az egészségügyi reform folytatását.
Kincses Gyula, az egészségügyi tárca szakértője pedig azt közölte: a minisztérium mérlegeli, hogy a törvényt megváltoztatott, javított formában vigye-e újra a parlament elé, vagy egyéb törvényekben próbálja ugyanazokat a szabályozási célokat elérni. Hozzátette: a törvény hatályon kívül helyezése működési zavart nem okoz, hiszeny más törvények is szabályozzák, hogy egy egészségügyi szolgáltatónak mi a dolga.
Mikola István volt egészségügyi miniszter úgy vélekedett: a határozat sok nehéz sorsú ember életesélyét adta vissza. Hozzátette: a javaslatot nem szeretné újra a Ház előtt látni, mivel az egészségügy a csőd felé halad, ezért változtatni kell az egészségpolitikán. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke pedig kijelentette: bízik abban, hogy a döntés után lehetőség nyílik értelmes kompromisszumra jutni a parlamenttel és a kormánnyal. Elvárja, hogy a kórháztörvény végleges hatálybalépésével egy időben döntsön a parlament az orvosok és az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényről. Szili Katalin – közlése szerint – senkinek a felelősségét nem kívánja megállapítani a kórháztörvény miatt. A házelnök hangsúlyozta: „Meg kell vizsgálni, hogy az a gyakorlat, amit néhány esetben folytatunk, nemcsak az elmúlt esztendőkben, hanem az elmúlt 13 év alatt, jó-e.”
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője közölte: sajnálattal, de tudomásul veszik az Ab döntését. Kiemelte: megnyugvással tapasztalják, hogy az Ab tartalmi kifogást nem emelt a törvénnyel kapcsolatban. Mivel a magántőke bevonása a kórháztörvénytől függetlenül az eddigi jogszabályok értelmében is lehetséges, az Ab-döntés ezt a folyamatot nem hátráltatja, csak – a szocialisták sajnálatára – felfüggeszti azoknak a pénzügyi és szakmai garanciáknak a kötelezővé tételét, amelyekkel a törvény szabályozná a tőkebevonást.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke úgy véli: amit a kabinet és a kormánypártok a kórháztörvény parlamenti elfogadása közben műveltek, az nemcsak a jó ízlést, a morált sérti, hanem a törvényességet és a demokráciát is. Szerinte megállapítható, hogy a szocialista kormány és a T. Ház elnök asszonya a meglévő szabályokat nem alkalmazta, és visszaélt hatalmával.
Csáky András, az MDF egészségpolitikusa: „ez a nap az újkori demokráciák egyik legszomorúbb napja, hiszen az Ab kimondta, hogy a parlamenti többség a kormányzat akaratának megfelelően a jogállamiság súlyos megsértésével fogadta el a kórháztörvényt”.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: „tudomásul kell venni a döntést, és tovább kell vinni az egészségügyi reformot. Semmi más nem segíthet, csak ha többletforrásokat tudunk bevonni, de ez nem lehet költségvetési többletkiadás”.
origo.hu
Újabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjének
