Megszorító csomag a kormánytól

A gazdaságkutató intézetek úgy látják, hogy a júniusi megszorító intézkedésekhez hasonlóan a kormányzat mostani döntéseivel ismét megfoghatatlan pénzeket von el. Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. vezetője szerint „a különböző ebédeken és vacsorákon tett megnyilvánulásokat” azonnal be kellene szüntetni.

Jelentős, az idei és a jövő évi költségvetést érintő megszorításokról döntött a kormány. A Pénzügyminisztérium (PM) tegnapi tájékoztatása szerint az idei és a jövő évi kiadásokat összesen 140 milliárd forinttal csökkentették. Várfalvi István helyettes államtitkár elmondta: a költségvetés ez évi hiánya a GDP öt százaléka körül alakul.
– A kormány legfontosabb célja a stabil forint fenntartása és a kamatok csökkentése – közölte Medgyessy Péter a kormányülést követő tájékoztatón. A miniszterelnök kiemelte: hitelre van szüksége a lakosságnak és a vállalatoknak, amit külföldi kölcsönökkel lehetne biztosítani. Az eladósodást és a pénz további romlását nem engedhetjük meg magunknak – tette hozzá.
A kormányfő vezető közgazdászokat is fogadott, a megbeszélésen a gazdaságfejlesztési lehetőségekről is szó volt. A találkozón a Gazdaságkutató Intézet, a Közgazdasági Egyetem, a CIB Bank és a Monetáris Tanács szakértői vettek részt.
*
Ezután egy másik megbeszélés is volt, amelyen a négy vezető gazdaságkutató intézet illetékesei a gazdasági minisztériumban fejtették ki véleményüket a szigorító intézkedésekkel kapcsolatban. Előrejelzéseik megegyeznek abban, hogy jövőre növekszik az infláció üteme, miközben a lakossági fogyasztás üteme drasztikusan visszaesik, és a munkanélküliek száma változatlan marad. A Pénzügykutató részéről Petschnig Mária Zita hangsúlyozta: idén az a szokatlan helyzet állt elő, hogy belföldi megtakarítás hiányában az államháztartás, a vállalkozások és a háztartások egyaránt hiteligénnyel léptek fel, aminek biztosítéka csak külföldi forrásbevonás lehetett. Az eladósodási többletek nem a kibontakozást, hanem a fogyasztást finanszírozták. Összességében az idei év az elmaradt és sikertelen korrekciók éve volt.
Az MTI közlése szerint Auth Henrik, az MNB alelnöke Nagykanizsán hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés szigorú betartása és egy egészségesebb szerkezet kialakulása esetén megerősödnek a kívánt pozitív folyamatok. A költségvetés szigorodásával egy-két éven belül lazítani lehet a fiskális politikán. Az MNB-nek egyetlen eszköze a kéthetes betéti kamat, de a hosszú lejáratú kamatokhoz nincs köze a jegybanknak, csak a piacnak. „Ami a forint körüli spekulációt illeti: a kulcsszó itt is a költségvetés. Annak finanszírozása a lecsökkent megtakarítások és a rövid távú pénztőke-beáramlás nyomán sebezhetővé vált. Egyetlen valóságos megoldás van: egy hiteles költségvetési pálya megjelenítése” – emelte ki Auth. A forint- és kötvénypiacok általában kedvezőnek ítélik a meghozott döntéseket, melyek növelhetik a költségvetés mozgásterét. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint a piac ilyen intézkedéseket várt már a pénteki rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón is.
Eltérően értékelték londoni piaci elemzők a bejelentett költségvetési intézkedéseket; egyes vélemények szerint a döntésnek komoly gesztusértéke van, más szakértők nem tartották jelentősnek az intézkedések által érintett összegeket.
A Financial Times tegnapi cikke kétli, hogy a megszorító intézkedések elegendők lesznek a befektetői bizalom helyreállítására és a meggyengült forint helyzetének javítására. A lap szerint a magyar piacon elterjedt nyugtalanság miatt a kormány rákényszerült a szigorító döntések meghozatalára. A Citigroup angol befektetési tanácsadó cég elemzése hangsúlyozza: az intézkedések csupán rövid távú enyhülést hozhatnak a befektetők számára, a meggyengült bizalom jövőre sem változik.
A PM gyorsjelentése szerint a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya az idén várhatóan eléri a 6,2–6,5 százalékot.