Nem változtatott a jegybanki alapkamat 12,5 százalékos szintjén tegnapi ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A testület arra számít, hogy a kormány múlt héten bejelentett intézkedései várhatóan kiegyensúlyozottabbá teszik a gazdaságot, a költségvetési hiány és a lakosság eladósodásának visszafogása pedig középtávon kedvező lehet. A döntés indoklásában ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése mérsékli ugyan a forint sebezhetőségét, a vártnál fél százalékkal magasabb novemberi infláció, valamint a jövő évi adó- és áremelések miatti felfokozott inflációs várakozások azonban óvatos kamatpolitikát tesznek szükségessé.
A testület áttekintette a fizetési mérleg közzétételi és adat-felülvizsgálati politikáját is. A tanács az Európai Unió követelményeivel és gyakorlatával összhangban, az adatforrások tartalmában, beérkezési gyakoriságában és határidejében bekövetkezett változások hatására megszünteti a havi adatközlést, és jövő év közepétől már csak negyedévente hozza nyilvánosságra a részletes fizetési mérlegstatisztikát. 2004 szeptemberétől ugyancsak háromhavonta korrigálják majd a megelőző időszakok adatait is.
Bár a szakemberek egyetértenek abban, hogy a magyar gazdaság iránt kialakult bizalomvesztésben a Medgyessy-kormány elhibázott lépései is szerepet játszottak, a Magyar Nemzeti Bank elleni támadások tovább erősödnek. Emlékezetes: a múlt héten Juhász Gábor, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője az államilag támogatott lakáshitelek megemelt kamatait Járai-járuléknak nevezve, a jegybankot és az előző kormányt tette felelőssé a megszorító lépésért, egy, a szabad demokraták szervezte vasárnapi tanácskozáson pedig már a monetáris tanácsot is lemondásra szólították fel. Az eseményen a Békesi László, Bauer Tamás és Petschnig Mária Zita társaságában felszólaló Várhegyi Éva ezt azzal indokolta, hogy „egy évvel ezelőtt még az erős forintra, most pedig már a gyenge forintra játszanak a spekulánsok.”
A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét védő törvény tervezett módosításába egyébként éppen a mostani kormánypártok indítványára került bele egy javaslat, amely kimondja: a bank döntéshozó szerveinek tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást a kormánytól, valamint – az Európai Központi Bank kivételével – az EU intézményeitől, szerveitől, a tagállamok kormányaitól.

Újabb részletek a kisfiút felrúgó karateedző ügyében