Nyugdíjasévek megtakarítás nélkül

A munkavállalók túlnyomó többsége nem foglalkozik azzal, hogy nyugdíjaskoráig anyagi megtakarítást halmozzon fel – derül ki a KSH kutatóintézetének elemzéséből. Ez a jelenleg kényszervállalkozóként vagy feketén dolgozó fiatalokat érinti majd legsúlyosabban.

2003. 12. 29. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másfél évtizeddel ezelőtt a lakosság többsége a nyugdíjazást, illetve az ezzel akkor még szinte egybeeső ötven–hatvan év közötti életkort jelölte meg az öregedés kezdetének. Ma ezt későbbre teszik az emberek, többnyire 65 év fölé, ami a 62 évre felemelt nyugdíjkorhatárt is jócskán meghaladja. Mindez – a nyugdíjkorhatár felemelése mellett – nem lehet független attól sem, hogy a fiatalokat és a középkorúakat egyre nagyobb létszámú idősödő, illetve ténylegesen öreg ember veszi körül – áll a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete Életünk fordulópontjai című felmérésének elemzésében.
Az összesen több mint 16 ezer fő megkérdezésével készült kutatás során a 46 évesnél idősebb korosztálytól azt is tudakolták, hogy mikor szeretnének nyugdíjba menni. A válaszokból kiderült, az emberek a valós lehetőségnél lényegesen korábban, átlagosan 56,2 évesen, a diplomások valamivel később, 59 évesen szeretnék befejezni aktív pályafutásukat. A többség – negyven százalék – fáradtságra hivatkozott, ezt követte a válaszok rangsorában a családdal való foglalkozás igénye, a megromlott egészségi állapot, illetve a nyugdíj melletti munkavállalás lehetősége, ám ez utóbbi indokot csak 7,7 százalék említette.
A felmérésből kiderül: az emberek alig foglalkoznak saját öregségük várható anyagi és egészségügyi hátrányaival. A 18–75 évesek több mint fele még a gondolat szintjén sem foglalkozott az előtakarékossággal, illetve nem gondoskodott arról. Akik mégis éltek ezzel, leggyakrabban az egyéni pénzgyűjtést választották, ezután következett az önkéntes nyugdíjpénztárba való befizetés, a harmadik helyen pedig az eltartási szerződés állt, ám ez utóbbi népszerűsége jóval alacsonyabb az előző kettőnél.
A nyugdíj melletti munkavállalást csak kevesen, a válaszadóknak mindössze 4,5 százaléka tartja megvalósíthatónak vagy valósította meg. Igaz, ennél többen (21 százalék) kívánnának élni ezzel a lehetőséggel.
Az előtakarékosság hiánya az iskolából kilépő fiatalok jövőjére nézve különösen aggasztó, ők ugyanis még azt látták, hogy szüleiknek, akik a rendszerváltozás előtt szinte valamennyien az állami, szövetkezeti szektorban dolgoztak, „automatikusan” jár a nyugdíj, s nem tudják felmérni, hogy az ő esetükben ez nem feltétlenül lesz így – hívják fel a figyelmet a felmérést végző kutatók. Különösen igaz ez a megállapítás a kényszervállalkozókra, valamint a feketén dolgozókra, akik fiatalkori mulasztásaikkal akkor szembesülnek majd, amikor elérik az éppen aktuális nyugdíjkorhatárt.




Mikor szeretnének nyugdíjba vonulni azok a 46 évesnél idősebbek, akik még nem nyugdíjasok (%)

A nyugdíjazás vágyott ideje Férfiak Nők Összesen
Megegyezik a hivatalos korhatárral 33,1 24,4 29,0
A hivatalos korhatárnál előbb 58,4 68,6 63,3
A hivatalos korhatárnál később 8,5 7,0 7,7

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.