Ombudsmani intő a sértő kérdőív miatt

Sértik a romák személyiségi jogait azok a kérdések, amelyeket az egészségügyi tárca támogatásával indult kutatásban tettek fel egészségügyi dolgozóknak. Az ombudsmanok megállapították azt is: a válaszadók politikai hovatartozását, világnézetét firtató kérdések nem kapcsolódnak a tárgyhoz. A kutatásvezető továbbra is cáfolja ezeket a megállapításokat.

Számos olyan – politikai hovatartozásra, világnézetre, vallásosságra vonatkozó – adat közlését kérik a kutatás során a háziorvosoktól, orvostanhallgatóktól és védőnőktől, amelyeknek a vizsgálat tárgyához semmi közük. A szakminisztérium valójában ugyanis arra kíváncsi: az egészségügyi dolgozók mennyire előítéletesek a romákkal szemben, s ez akadályozhatja-e ellátásukat. Ezért Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos és Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arra kéri a szakminisztert, hogy töröljék ezeket a kérdéseket.
Az ombudsmanok állásfoglalásukban megállapítják: a válaszadók csak a romákat mélyen sértő megállapítások közül választhatnak, így például azok közül, hogy lusták, piszkosak, bűnöző hajlamúak, a kelleténél több gyermeket nemzenek. Szerintük a kérdőív sérti a romák és a többi halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoport emberi méltóságát, becsületét, jó hírnevét. A kérdőív ráadásul olyan provokatív, bűncselekménynek minősülő cselekedetekre irányuló felhívásokat is tartalmaz, hogy „ösztönözni kellene a romák kivándorlását”, vagy azt, hogy „elkülönülten lakjanak”.
– Az egészségügyi minisztérium nem tud beleszólni abba, hogy mit tartalmaz egy kérdőív, ez a vizsgálatot végző kutatóműhely felelőssége – mondta Ürmös Andor, a tárca főosztályvezető-helyettese. A már lezárult felmérésből készülő kutatási beszámolót jövő évben kapják meg. Ha szükséges, ekkor szakértőkkel is megvizsgáltatják majd, hogy az az ombudsmani ajánlások figyelembevételével készült-e – szögezte le.
Babusik Ferenc, a kutatás vezetője szerint a biztosok állásfoglalása tévedéseken és a nemzetközileg elismert vizsgálati módszer „nem ismeretén” alapul. Kifogásolta, hogy a kutatási műhelyt meg sem kérdezték a kérdőív összeállításáról, pedig akkor elmagyarázhatták volna, hogy minden kérdésnek volt jelentősége. Arra a felvetésre, hogy a kifogásolt kérdések kikerülnek-e az elemzésből, úgy felelt: nem a sajtón keresztül egyeztetne az ombudsmanokkal.