Kínai és amerikai kutatók a ma élő erszényesek legkorábbi ősének maradványaira találtak. A 125 millió éves csontok Kína távoli, Liaoning tartományában a közelmúltban kerültek elő a föld mélyéből – adta hírül a BBC. A megkövesedett leletekkel 50 millió évvel tolódott ki az erszényesek eddig ismert múltja.
A kutatók a kövületben az egér méretű teremtmény bundájának maradványait is megtalálták. A szőrös kreatúra lábának elemzése kiderítette: a Sinodelphys szalayi névre keresztelt őslény végtagjai feltehetően a fákon folytatott élethez alkalmazkodtak. A lelet segíthet a tudósoknak meghatározni azt az időpontot, amikor az erszényesek és a méhlepényesek alosztálya különvált. A Sinodelphys szalayi a korai krétakorban élt, a dinoszauruszokkal egy időben. A kutatásban részt vevő Zhe-Xi Luo a brit televíziónak elmondta: a szauruszok idejéből származó emlősfosszíliák eddig többnyire fogmaradványok voltak, amelyekből a kutatók megállapították, hogy mit ettek az ősemlősök, az viszont máig rejtély, hogyan mozogtak pontosan. Az erszényes egér maradványaival végre futó pillantást vethettünk arra, miként mozogtak az ősemlősök – tette hozzá a paleontológus. A Sinodelphys karmai hasonlítanak a mai idők famászó állataiéhoz, és ráadásul görbék is voltak, vélhetően azért, hogy így könnyebben megragadhassa a fák ágait. Az őserszényes ideje nagy részét a lombkoronában tölthette.
A kutatók szerint a famászás képessége felgyorsította az erszényesek és a méhlepényesek alosztályának különválását.
origo.hu
Kávéval öntötte le a bírót, börtönbe kell vonulnia Portik Tamás fiának
