Nem csak azért kifogásolja a kamara a kérdőívet, mert az a roma társadalomra nézve sértő állításokat tartalmaz – mondta Éger István, a köztestület elnöke. Hangsúlyozta: az orvos-beteg kapcsolatában teljesen mindegy, hogy a doktor milyen ideológiai meggyőződésű vagy milyen a felekezeti hovatartozása.
Tőle is elvárják, hogy a betegét annak bőrszínétől, politikai meggyőződésétől, vallásától függetlenül gyógyítsa, így a róla szóló hasonló információk sem tartoznak másra – vélekedett. Az olyan kérdésekre adott válaszokból, mint például: hazafias gondolkodású-e, konzervatív gondolkodású-e, a privatizáció korlátozásának híve-e,
a szigorú abortuszszabályozás híve-e, ellenzi-e hazánk európai uniós tagságát, nem nyerhető több információ arról, hogy a roma népesség miként jut hozzá az egészségügyi ellátáshoz, márpedig az egészségügyi minisztériumnak állítólag ez volt a célja a felméréssel. Emiatt levélben tiltakozik a kamara Kökény Mihály egészségügyi miniszternél, s beadvánnyal fordultak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz is. Úgy látják ugyanis, hogy olyan sok személyes jellegű információt kérdeznek az orvosoktól és a gyógyítók körzetéről, hogy a válaszokból akár az illető személyére is lehet következtetni, noha nevüket és címüket nem kell a kérdőíven feltüntetni.
Hangsúlyozta: elképzelhető, hogy átgondolatlanság miatt lett ilyen ez a kérdőív, de joggal feltételezhető, hogy az egészségügyi tárcának hátsó szándékai voltak.
Kökény Mihály szerint nem a tárca feladata egy tudományos kérdőív összeállítása. Azt nem is látta, mielőtt szétküldték – állította.
Babusik Ferenc, a kutatás vezetője alaptalannak nevezte az orvoskamara megállapításait. Mint mondta, felajánlották számukra, hogy megmagyarázzák, miért ezek a kérdések kerültek az ívre, de azzal a MOK nem kívánt élni.
Brutális pusztítás - lángokban Jákob Zoltán raktára, a füst mindent beborít - fotók