Vladimír Spidla miniszterelnök kabinetje múlt szerdán, hosszas vitát követően döntött úgy, hogy tárgyalásokat kezd 14 svéd Gripen vadászgép öt plusz ötéves időtartamú bérléséről a légvédelem problémáinak ideiglenes orvoslására. Prága az ajánlatkérésnél kikötötte, hogy az üzlet nem kerülhet többe évente másfél milliárd koronánál (12 milliárd forintnál), s a gépeknek 2005-ben meg kell érkezniük Csehországba, hiszen a jelenleg szolgálatban álló MiG–21-esek élettartama éppen akkor jár le. A cseh feltételnek tökéletesen megfelelt a svédek ajánlata, akik az elvárásoknál tíz százalékkal olcsóbban is hajlandók voltak bérbe adni gépeiket, kevesebbért, mint az amerikaiak, illetve a belgák használt F–16-osaikat.
A cseh döntésre közvetlen hatással voltak a magyarországi Gripen-üzlet számadatai és tapasztalatai – az amerikai fél ezekre hivatkozva próbált kedvezőbb pozícióhoz jutni, mindhiába. A kritikusok hangját végül az a tény hallgattatta el, hogy a svéd fél a magyarországinál jóval olcsóbban, nagyobb arányú gazdasági ellentételezés mellett, kedvezőbb műszaki feltételekkel és rövidebb határidővel vállalta ugyanannyi harci gép szállítását. Míg Magyarország a program 15 éve alatt átlagosan 14 milliárd forintot fizet évente, ez az összeg Csehország esetében alig tízmilliárd forint lesz; a magyar üzletnek 110 százalékáért történik ellentételezés, a cseh programnak 150 százalékáért. A cseh gépek teljes egészében új építésűek lesznek, a magyarok esetében csak a gépek törzse lesz új, szárnyaik és hajtóművük használt gépekből származnak majd; a cseh gépek az üzletről szóló döntést követően másfél évvel megérkezhetnek, a magyarok csak négy és fél évvel az Orbán-kormány vonatkozó döntése után szállnak le a kecskeméti bázison.
A hadiiparban jártas források rámutatnak, hogy Svédországot saját belső problémái késztették arra, hogy kedvezőbb feltételekkel kínáljon Gripeneket Prágának 2003 végén, mint 2001 közepén Budapestnek. Időközben ugyanis döntés született arról, hogy leépítése miatt a svéd légierő csak 140-et vesz át megrendelt 206 Gripenjéből. A svéd politikai életre nagy befolyással lévő Wallenberg csoport érdekeltségébe tartozó gyártóval megkötött szerződést felbontani nem lehetett, így az a nem hivatalos döntés született, hogy megrendelt gépeket akár áron alul is értékesíteni lehet a nemzetközi piacon. A lépéstől svéd kormánykörökben azt remélik, hogy bevételeiből legalább mérsékelhető a program jelentős deficitje.

Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?