Januártól drágul az M5-ös autópálya használata. A matrica bevezetéséről, a koncessziós jogok kivásárlásáról, illetve az autópálya továbbépítéséről még nincs döntés, mert az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. francia–német–osztrák tulajdonosai diktálhatják a feltételeket. Annak ellenére, hogy a kormány határozatot hozott az autópálya díjainak csökkentéséről, illetve a Kiskunfélegyháza–Szeged közötti szakaszának megépítéséről, az AKA Rt. Európa legdrágább autóútján további 5,5 százalékkal emeli díjait, ami annyit jelent, hogy Budapest és Kiskunfélegyháza között (114 kilométeres táv) a személyautóval közlekedők egy útért az eddigi 3250 forint helyett 3430 forintot, a kamionosok 10 070 forint helyett 10 620 forintot fizetnek.
A Nemzeti Autópálya Rt. nyolc új szakasz kivitelezését hirdette meg a Közbeszerzési Értesítőben, az utak nagy része 2006 végéig készül el. E ciklusban 150 kilométernyi új építésű autópályát ad(hat)nak át.
*
A matrica bevezetését és a díjak csökkentését az M5-ösön, a koncessziós jogok kivásárlásával lehetne megoldani, ez az összeg azonban nem szerepel a jövő évi költségvetésben (az üzemeltetési jogok és a társaság adósságainak a kiváltása szakértők szerint legkevesebb 100 milliárd forintba kerülne), ráadásul az AKA Rt. olyan árat kér, ami tekintélyes nyereséget biztosít a tulajdonosoknak. Az üzemeltetővel nem sikerült megállapodni a díjak radikális csökkentéséről, többek között azért, mert a kiváltságos helyzetben levő AKA Rt. francia– osztrák–német tulajdonosai diktálják a feltételeket. Ha viszont kivásárlás nélkül járulna hozzá az AKA Rt. a matrica bevezetéséhez, a kompenzációs díjak miatt az autópálya fenntartása minden eddiginél több pénzébe kerülne az adófizetőknek, az állami autópályák díjbevételeinek – évente 12–15 milliárd forint – a háromnegyedét e célra kellene fordítani, ráadásul az M5-ös 2030-ig maradhat magánkézben.
Mint arról már beszámoltunk, a magyar állam az AKA Rt.-vel még Schamschula György közlekedési miniszter vezetése alatt kötött koncessziós szerződést, amelynek a módosítását a Horn-kormány idején Lotz Károly közlekedési miniszter írta alá. Ekkor került a szerződésbe, hogy az állam évente árnyékdíjat fizet a társaságnak – erre az AKA Rt. veszteségeinek pótlása miatt volt szükség –, a korábban megépült szakaszokra is kiterjedt az útdíj, a megállapodás rögzítette továbbá, hogy az M5-sel párhuzamos utakat nem bővítheti az állam. A Medgyessy-kormány idején a csőd szélére kerül AKA Rt. állami garancia mellett vehetett fel kedvező kamatozású refinanszírozási hiteleket, ami újból megerősítette a cég pozícióját. Az AKA Rt. így sem az M5-ös további üzemeltetéséről, sem pedig az autópálya továbbépítéséről nem hajlandó lemondani.
Korábban felmerült, hogy a Postabank Rt.-ért kapott 101,3 milliárdot költené a kormány az M5-ös továbbépítésére, ám még arról sincs döntés, hogy a bank korábbi tulajdonosától, az önálló gazdasági társaságként működő Magyar Posta (MP) Rt.-től milyen módon vonják el a pénzt. A MP Rt.-től – a cégnek a rendkívüli bevétel után 20 százalék adót kell fizetnie – az alaptőke leszállításával vagy osztalék formájában lehet elvonni az összeget, abban az esetben viszont, ha a főtulajdonos ÁPV Rt. a teljes bevételhez szeretne hozzájutni, a postának valamilyen ellentételezést kellene nyújtania.
Az NA Rt. nyolc gyorsforgalmi útszakasz kivitelezési munkálatait hirdette meg a Közbeszerzési Értesítőben: jövő tavasztól továbbépül az M7-es – Zamárdi–Balatonszárszó, Nagykanizsa–Becsehely –, az M3-as – Görbeháza–Nyíregyháza –, az M0-s keleti szektorának egy szakasza az M5-ös autópálya és a 4. számú főút között. Elkezdődik továbbá az M35-ös autópálya építése Debrecen felé, a meghirdetett tenderek között szerepelnek még a Debrecent, Nyíregyházát, Vecsést és Üllőt elkerülő gyorsforgalmi utak is. A beruházások közül legkorábban, 2005 novemberében nyitnák meg a forgalom előtt az M0-st, illetve a Vecsés–Üllő elkerülőt, ezt követi 2006 márciusában a Debrecent és Nyíregyházát elkerülő utak átadása. Az autópályák 2006 végén, illetve 2007 februárjában készülnek el a tervek szerint. Jelenleg 85 kilométer hosszú szakaszon zajlik autópálya-építés, amiről a Medgyessy-kormány döntött. Az épülő, illetve a pályázati kiírásban szereplő utakkal együtt ebben a kormányzati ciklusban összességében 150 kilométer hosszú gyorsforgalmi utat ad(hat)nak át, ami meg sem közelíti a miniszterelnök által még a kampány során ígért 800 kilométert, és jelentősen elmarad a kormány tagjai által említett 420 kilométer hosszú, új építésű autópályától.
Babák Mihály országgyűlési képviselő lapunknak úgy nyilatkozott: rendkívül hátrányos a magas útdíj a dél-alföldiek számára, akik elvárják, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak számukra. Véleménye szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormány az AKA Rt.-vel építtetné tovább az autópályát.
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
