Szerbia: a radikálisok nyertek a választáson

A szerbiai választótestületnek mintegy hatvan százaléka szavazott a tegnapi parlamenti választásokon, régen nem voksoltak ilyen nagy arányban a köztársaság polgárai. A kora esti órákban még nem közöltek eredményeket, hogy hány párt jutott be a törvényhozásba, s a bejutók hány mandátumot szereztek. A CeSid vasárnap este tíz óra utánra ígérte a becslésen alapuló eredmények ismertetését.

A parlamenti választásokon 19 párt és koalíció versengett a képviselői helyekért a 250 tagú belgrádi szkupstinában. Amelyik pártnak vagy koalíciónak sikerül bejutnia a törvényhozásba, annak legkevesebb 13 mandátuma lesz. Tizenkét párt, hat választási koalíció és a polgárok egy csoportja állított listát a választásokon. A listákon összesen 4245 jelölt neve szerepelt. Összesítve mintegy hetven párt vett részt, mivel van olyan koalíció, amely a kisebb pártok tucatjait tömörítette.
Az első nem hivatalos részeredmények szerint a Szerb Radikális Párt a szavazatok 27,5 százalékával megnyerte a szerbiai előre hozott parlamenti választást, de ez nem elegendő ahhoz, hogy önállóan kormányt alakítson.
*
A 6,5 millió választásra jogosult polgárnak csaknem hatvan százaléka voksolt a mintegy nyolc és félezer szavazóhelyen szerte Szerbiában, a Vajdaságban és Koszovóban, ahol ugyancsak megszervezték a szavazást, ám csak a szerb nemzetiségű koszovóiak járultak az urnákhoz.
Az incidenseket elkerülendő másutt nem is nyitották meg a szavazóhelyeket, csak ahol szerbek élnek. Hasonló volt a helyzet Dél-Szerbiában is. Az ottani albánság szintén a bojkottot választotta. Mindez arra utal, hogy az albánság már nem köti sorsát Szerbiához.
A választásoknak – s ebben mindenki egyetért – nagy politikai jelentőségük van Szerbia európai jövőjére nézve. Éppen ezért volt igen nagy érdeklődés a választások kimenetele iránt. Az eseményről sok külföldi újságíró tudósított. Száznyolcvan megfigyelő ellenőrizte a szavazás szabályosságát. Számos rendellenességet észleltek, ám ezek nem befolyásolták a választások eredményét. A legsúlyosabb incidens Tutin környékén volt, ahol az Egység a toleranciáért koalíció megfigyelőjét fizikailag bántalmazták megfigyelőtársai, mert az nem egyezett bele, hogy egy szavazó személyi okmányok nélkül voksoljon. Koszovóban pedig az albánok nevében szavaztak a radikálisok és a szocialisták.
Az ország egyik legkorábban szavazó polgára Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője, vajdasági parlamenti elnök volt, aki reggel hétkor, a szavazóhely megnyitásakor már ott volt. Mint elmondta, a rendkívüli vajdasági parlamenti választások kiírásának nem látja okát.
Az Együtt a toleranciáért koalíció egyik vezetője kijelentette, hogy aki az általa, valamint Kasza József, a VMSZ elnöke és Rasim Ljajic szandzsáki muzulmán párt elnöke vezette szövetségre szavaz, az az európai integrációt és a toleranciát választja.
Miodrag Mile Iszakov, a Reformisták listavezetője – ezen a listán szerepelt másodikként Ágoston Andrásnak, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökének a neve – kifejezte reményét, hogy a demokratikus erők győzelmet aratnak. Dusan Tadics, a Demokrata Párt listavezetője politikai fordulatról beszélt. Dragoljub Micsunovics, a demokraták jelöltje úgy fogalmazott, hogy Szerbia polgárai most a múlt és a jelen között választottak. A választási eredmények ismeretének hiányában kijelentette: biztos abban, hogy a reformok folytatódnak, Szerbia csatlakozik az európai demokratikus államokhoz, s hogy megmarad Szerbia és Montenegró államszövetsége. A Szerbiai Demokrata Párt vezetője, Vojiszlav Kostunica úgy vélte, hogy a választások hozzájárulnak a gazdaság fellendítéséhez, a jogállamiság helyreállításához, a korrupció felszámolásához. Miroljub Labusz (G17 Plusz) szerint a demokrácia bizonyítani fogja hatékonyságát. Magabiztosan kijelentette, hogy az új kormánnyal Szerbia kilábal a válságból, ami meglátszik majd az életszínvonal alakulásán is.