Hasonló témákat érintett beszámolóiban a két – nemrégiben kinevezett – angolszász nagykövet. Mindketten reményüket fejezték ki, hogy Szaddám Huszein hét végi elfogása jelentős lépés az iraki rendezés szempontjából, bár John Nichols, Nagy-Britannia képviselője ehhez hozzátette, hogy a biztonsági helyzet gyors javulása azért nem várható. Az amerikai nagykövet, George Herbert Walker hangsúlyozta: érdekeltek ugyan az iraki diktátor ügyének gyors lefolytatásában, ám mindenekelőtt azt veszik figyelembe, hogy az iraki bíróság által lefolytatandó eljárás megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak és normáknak. Tájékoztatójában kitért arra is, hogy az eredeti amerikai álláspont, miszerint 2005-ben adták volna vissza a hatalmat az irakiak kezébe, módosult, s ez már jövőre megtörténik.
A nagykövetek üdvözölték az Országgyűlés alkotmánymódosítását, melynek révén a NATO-együttműködéssel kapcsolatos döntések kormányhatáskörbe kerültek, és így rugalmasabbá váltak. A brit diplomata kitért a védelmi felülvizsgálat tárgykörére is, ám ellenzéki kérdésre sem volt hajlandó kommentálni az azt ért kritikákat, és hasonlóképp elzárkózott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét ért kormányzati támadások értékelésétől is. John Nichols az Európai Unió alkotmányáról folytatott hétvégi brüsszeli csúcsértekezletről úgy nyilatkozott, hogy a sikeres megoldástól egy vagy két viszonylag kicsi, de politikailag fontos, technikai jellegű gondolat választotta el őket. Lengyelország szerepével kapcsolatos képviselői kérdésre úgy felelt, hogy „a nemzetközi tárgyalás tulajdonképpen a nemzeti érdekek érvényesítése”.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke a nagyköveteknek ígéretet tett arra, hogy pártja nem támogatja az Irakban szolgáló magyar kontingens idő előtti visszahívását szorgalmazó javaslatot. Az MDF előterjesztését tegnap a honvédelmi bizottság el is utasította.
origo.hu
Dől a lé a Republikonhoz, Horn Gáborék Brüsszelből is kapnak támogatást
