Visszavonta az alacsony árszint miatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Mol-papírok jegyzését. Piaci hírek szerint a befektetők körülbelül 5700 forintot adtak volna a papírokért, amelyek árát 7100 forintban maximálta az állam. A vagyonkezelő tegnap azt közölte, hogy az árat a tranzakciót megelőző gazdasági fejlemények nyomták le, szakértők szerint azonban ennek más okai is voltak.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy véli, a sikertelenség mögött kommunikációs baklövéseket is látni kell. Emlékeztetett: László Csaba pénzügyminiszter a kibocsátás első napján már bejelentette, hogy az állam a mostani jegyzés után a tulajdonában maradó csomagot is a piacra dobja jövő év közepéig. – Ez a hír negatívan hatott a piacra, ráadásul mindenki azonnal azt kezdte találgatni, hogyan befolyásolja ez a lépés a Mol és a lengyel PKN-Orlen olajtársaság tervezett együttműködését – nyilatkozta kérdésünkre.
Miró József, a Cashline elemzője kifejezetten pozitív jelzésnek tartja, hogy az állam nem adja el bármi áron a csomagot, de a „kibocsátás struktúrája” szerinte is szerencsétlen volt.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint logikus volt a jegyzés elhalasztása, ráadásul a mostani – 80–100 milliárdos – kiesés nem jelentkezik hiányként az államháztartásban a kutató szerint, mert a privatizációs bevételeket külön könyvelik el.
Londoni elemzők általánosságban az utóbbi két hónap negatív gazdasági eseményeinek tudják be az alacsony részvényárat, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a költségvetési hiány további erőteljes forintgyengüléshez vezethet. A szakértők szerint a kieső bevétel nem rontja drámaian az ország hitelkockázati profilját, mert a pénz valamikor befolyik majd. László Csaba ezzel kapcsolatban azt mondta, a Mol-papírokat várhatóan jövőre dobják újra piacra.
origo.hu
Leáll a debreceni repülőtér, törlik a járatokat június végén
