Véglegesítették a strukturális alapok és a Kohéziós Alap – az uniós támogatások – januári elindításához szükséges dokumentumokat, így azokat hamarosan aláírják az illetékes miniszterek – közölte az MTI tegnap Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára bejelentését. Így 2004 és 2006 között a hazai társfinanszírozással együtt mintegy négymilliárd euró európai uniós forrásra lehet majd pályázni a jövő év elejétől. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között több levélváltásra került sor. Ennek keretében a bizottság közölte, hogy a támogatásokat elindító dokumentumok szövege véglegesnek tekinthető, a tárgyalások befejeződtek. Michel Barnier, a bizottság regionális politikában illetékes biztosa december 18-án jelentette be a programok lezárásának tekinthető levélváltást.
Juhász Endre, az integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy a 2004–2006 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési program négy prioritást határoz meg: a versenyképesség fokozását, a humán erőforrás, a környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztését, valamint a regionális kiegyenlítődést. Az ezekhez kapcsolódó operatív programokra, valamint az agrár- és vidékfejlesztési operatív programra összesen 1,9956 milliárd euró pályázati forrást biztosít az EU a strukturális alapon keresztül.
A gazdasági versenyképességi operatív program keretszáma 429, a humánerőforrás-fejlesztési programé 562,8, a környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési programé 327,2, a regionális fejlesztési operatív programé 359,4 millió, míg a mezőgazdasági operatív program keretszáma 317,2 millió euró. Juhász hozzátette: az EU Interreg programjaihoz kapcsolódóan mintegy 69 millió, az Equal elnevezésű programmal összefüggésben pedig 30,3 millió euró forrást határoztak meg.
A Kohéziós Alap keretösszege 1,1237 milliárd euró.
Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere lapunknak elmondta: ezek a források csupán a Nemzeti fejlesztési terven alapuló pénzügyi lehetőségek, melyek kihasználtsága korántsem biztos, hogy sikeres lesz. A korábbi miniszter emlékeztetett rá, hogy már a jövő évben 120 milliárd forintos, 2005-ben és 2006-ban 200-200 milliárdos befizetési kötelezettség terheli majd Magyarországot. Ahhoz, hogy nullára jöjjünk ki, kétmilliárd eurót kell majd befizetnünk a közösség számlájára. A jövő évi 120 milliárd forintos – 470 millió eurós – kötelezettség duplája annak, mint amit ez évben a közösségtől meg tudtunk szerezni. Boros szerint a helyzetet nehezíti, hogy a programok megvalósításában nagyon rosszul állunk. Hangsúlyozta: ezek a betervezett és hangoztatott számok nem mások, mint a polgárok felé szépen csengő üzenetek, miközben ezekkel ténylegesen számolni még nem lehet.
Arra a felvetésre, miszerint az unió garantálja, hogy az első években hazánk nem lehet nettó befizető, Boros Imre az alábbiakat felelte: ezt sem az EU, sem Magyarország még nem publikálta hivatalosan, csupán lebegtetik. Még ha ez így is van, ez nem más, mint a magyar kudarc beismerése, hiszen nem a teljesítmény miatt leszünk nullszaldósak, hanem a közösség kegyelméből. Hozzátette, ha így mennek tovább a dolgok, akkor az EU-tagságunk első kilenc éve nemcsak döcögős, de verejtékkel átitatott is lesz, ugyanis nem látni azokat a programokat, amelyeket 2006-tól kellene megvalósítani.

Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?