Vihar előtti csend

Külföldi befektetők és hazai elemzők egyaránt éles kritikákat fogalmaztak meg, miután kiderült, a kabinet elzárkózott a költségvetés módosítása elől, és László Csabát is a helyén hagyta. Ismeretes: pénteken ismét forintgyengüléssel válaszolt a piac, amikor a befektetők számára világossá vált, a kormány nem hozta meg azokat a döntéseket, amelyekre vártak. A pénzpiacon jelenleg vihar előtti csend honol.

Külföldi befektetők és hazai elemzők egyaránt éles kritikákat fogalmaztak meg, miután kiderült, a kormány nem hajlandó a költségvetés módosítására, és a várakozásokkal ellentétben László Csaba pénzügyminiszter is a helyén marad. Mint ismeretes, pénteken ismét erős forintgyengüléssel válaszolt a pénzpiac, amikor a befektetők számára világossá vált: a kabinet nem hozta meg azokat a döntéseket, amelyekre vártak. A forint vesszőfutása immár több mint tíz napja tart. Elemzők biztosak abban, nem ért véget, csak megpihent a forint elleni spekuláció, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig nem is fog beavatkozni a folyamatokba, amíg az euró kurzusa 266–273 forint között marad. A piacon jelenleg vihar előtti csend honol. Úgy tűnik, a döntéshozók a piacra, a piac pedig a döntéshozókra vár. Ebben a bizonytalan helyzetben azonban inkább a magasabb árfolyam-ingadozásnak nagyobb az esélye, ugyanis bármilyen bejelentésre, híresztelésre erősen reagálnak a befektetők.
A legutóbbi kormánydöntéssel kapcsolatban a DRKW londoni befektető cég „mélységesen csalódott”, hiszen szerintük a pénzpiacok nyilvánvalóan költségvetési szigorítást, illetve a forintsáv módosítását igényelték volna. A Bank of America véleménye egészen lesújtó: szerintük teljességgel „eszement” dolog összehívni egy rendkívüli sajtótájékoztatót azért, hogy aztán semmit ne közöljenek. A lépés káros volt, hiszen a piac már éppen lenyugodni készült – áll nyilatkozatukban. A Danske Bank számára nyilvánvaló, hogy „a kormány nincs tisztában a helyzet súlyosságával”, így a pénzintézet a jövőben még nagyobb forintárfolyam-ingadozásra számít. A Wall Street Journal amerikai lap európai kiadása megerősíti, ebben az évben immár harmadszor indult látványos támadás a forint ellen, s ráadásul lehet, hogy ennek az akciósorozatnak még nincs vége. A lap szerint a hibás gazdaságpolitikai lépések sorozata és a külföldi tőkébe vetett túlzott bizalom együttese okozta az elmúlt hét ötszázalékos értékvesztését, s mindez destabilizációval fenyegeti a magyar gazdaságot. A döntéssel kapcsolatban a hazai elemzők is csalódottságukat fejezik ki, és a befektetők további elbizonytalanodását prognosztizálják. Az azonnali változásokhoz a monetáris és fiskális politikában személyi változásokra is szükség van – jelentette ki Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. szakértője. A kutató szerint a befektetőket nem győzte meg az a költségvetési fordulat, amit a kormány a jövő évi költségvetésben előirányzott, így további szigorításokra van szükség.
Járai Zsigmondnak, az MNB elnökének péntek esti nyilatkozata szerint nincs pánik a pénzpiacon, csupán kicsit elbizonytalanodtak a befektetők. Ugyanakkor elismerte, egyre több pénz szükséges az államadósság finanszírozásához, hiszen a befektetők ma bizonytalanabbnak látják a gazdaság helyzetét, és ezért csak magasabb kamattal hajlandók kölcsönt nyújtani.
Mint ismeretes, a jegybanki kamatláb nemrég 9,5 százalékról 12,5 százalékra nőtt a befektetői bizalom visszaszerzésének céljából. A döntés hatására elkezdődött a kereskedelmi bankok kamatemelése is: a hitelek kamatai jellemzően három százalékkal, a betéteké pedig 1,5-2,7 százalékkal növekedtek. A változás kihatással van a lízing és a lakáshitelek piacára is: a kamatemelés miatt magasabbak lesznek a törlesztőrészletek. Információink szerint továbbra is napirenden van a használt lakások vásárlására és felújítására felvehető állami támogatású hitel megszüntetése. Így az erre a célra felvehető kölcsönök kamata a hat százalék körüli szintről 15 százalék fölé emelkedne. A megszorítások egy másik változata az új lakásokra felvehető hitelek kamatának emelésével is számol. A forintgyengülés miatt súlyos többletterhek várhatók az euróalapú hitelek visszafizetésénél – hangsúlyozta Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Az államadósság finanszírozásával kapcsolatban múlt héten napvilágot látott az a hír, miszerint félmilliárd euró, vagyis mintegy 135 milliárd forint összegű hitel felvételére kényszerült a kormány. Szakértők szerint ráadásul az egyik legdrágább formájú, úgynevezett rulirozó hitelt vette fel a magyar állam. A mostani hitelfelvétellel együtt az elmúlt másfél évben összesen 2300 milliárd forinttal emelkedett az államadósság, aminek külső és belső összege jelenleg eléri a 10 450 milliárd forintot. A kormány az államhitelek megnövekedett kamatköltségeinek csökkentésére további kétmilliárd euró öszszegű kötvénykibocsátást tervez. Az államadósság növekedésével kapcsolatban Bod Péter Ákos, a MNB korábbi elnöke kijelentette: az igazi probléma ebben a helyzetben az, hogy a kormány és a jegybank egyaránt kihasználták lehetőségeiket, és jelenleg eszköztelenül állnak a gondok megoldása előtt. Varga Mihály volt pénzügyminiszter úgy látja, többesélyes, hogy a jelenlegi 267 forint/euró árfolyam merre mozdul el. A forint körül kialakult válság megoldásához legalább annyi idő szükséges, mint a bizalmatlanság kialakulásához. Szakértők szerint ez akár egy évet is igénybe vehet.