Zsebre vágták a cigány túlélők millióit?

Százezer forintért toborzott Tápiószecsőn egy cigány férfi olyan idős cigány embereket, akik 1940 előtt születtek, így életkoruknál fogva lehetnek a náci kényszermunkatáborok túlélői. Az Osztrák Megbékélési Alap kárpótlásigénylő lapjait nem kellett kitölteniük, csak aláírásukra és adataikra volt szükség. Pénzt a mai napig nem kaptak, ám elképzelhető, hogy adataikat mégis felhasználták, zsebre vágva a milliókat – állítja Maka Lajos, aki az ügyben csalás gyanúja miatt feljelentést tett a nagykátai rendőrkapitányságon.
Rácz Tamás, a Lungo Drom alelnöke elmondta: az egész ország területéről kaptak olyan híreket, hogy a cigányok adataival az osztrák kárpótlás folyamán visszaélnek, és a jogosult idős embereket becsapják, kiforgatják a pénzükből. Ötven-százezer forintot adnak az aláírásokért, miközben a hatvan éven felülieknek 680 ezer, a hetven éven felülieknek pedig 1,9 millió forint járna.
Az utóbbi hetekben Rácz Tamás maga is igyekezett tájékozódni az ügyben, néhány hete felvette a kapcsolatot azzal a győri ügyvéddel is, aki az aláíratott meghatalmazások szerint az osztrák törvény magyarországi hivatalos végrehajtójánál, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnál (Mazsök) eljár az érintettek érdekeiben. A meghatalmazásban benne foglaltatik az is: az ügyfelek pénze az ő letéti számlájára érkezik meg. Felajánlotta az érdekvédelmi szervezet együttműködését, de az ügyvéd azt válaszolta: valóban intéz egy-két kárpótlási igényt, de visszaadja a megbízásokat, mert nem akar sötét dolgokba keveredni – közölte Rácz Tamás.
*
Lapunknak az ügyvéd szintén így nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy nevével minden bizonnyal visszaélnek, semmi köze ezekhez az ügyekhez. Felvette a kapcsolatot a Mazsökkel is, ahol megnyugtató választ kapott, hogy nem tudják illetéktelenek felhasználni a fénymásolt iratot, amelyen közlése szerint valódi számlaszáma szerepel – közölte az ügyvéd.
Rácz Tamás elmondta: éppen a kárpótlási ügyek terén kialakult zavaros helyzet tisztázására kezdeményezték a parlamentben vizsgálóbizottság felállítását, amely már meg is kezdte munkáját. Ez is komoly segítség lehet a visszaélések felderítésében, megakadályozásában, mert az megengedhetetlen, hogy idős, beteg emberek pénzét elrabolják – szögezte le.
Tápiószecsőn – Maka Lajos feljelentése szerint – tizenöt idős cigány ember adatait és aláírását szerezte meg egy cigány férfi, aki azt ígérte: december tizedikéig mindenkinek kifizet 100 ezer forintot az Osztrák Megbékélési Alap által folyósított kárpótlási összegből. Maka Lajost szeptember elején lakásán kereste fel, Kálmán néven mutatkozott be.
– Azt kérte, hogy hozzam össze idős cigány személyekkel – s csak olyanokkal, akik 1940 előtt születtek –, mert bizonyos kárpótlási összeghez hozzájuthatnak az ő közvetítésével az osztrákoktól. Azt is mondta, hogy a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványtól jött, érvényes ügyvédi meghatalmazása van – magyarázta Maka Lajos. Szavaiból kiderült az is: Kálmán nem árult zsákbamacskát. Rögtön az elején közölte, hogy a kárpótlási pénz jóval több, de – mint mondta – nagyobb részét „leveszi a zsidó közösség”, mert mindent ők intéznek, neki is jár belőle valamennyi, így az aláíróknak csak százezer forint marad, de ezt a pénzt december tizedikéig mindenkinek személyesen fizeti ki.
Maka Lajos ezután szólt jó néhány tápiószecsői idős cigány embernek, jöjjenek át hozzá irataikkal együtt. Kálmán ajánlatát többen elfogadták. Ekkor a férfi kocsijából behozott egy kisméretű, hordozható fénymásolót, és lemásolta a jelentkezők személyi igazolványát, adó- és tb-kártyáját. Ha elhalt szülő után igényelte valaki a kárpótlást, akkor pedig a halotti bizonyítványt is.
Majd átadta mindenkinek az Osztrák Megbékélési Alapítvány fejlécével ellátott kérdőívet, amit nem kellett kitölteni, csak aláírni. Kálmán azt állította, nem kell semmivel törődni, megbízói majd mindent elintéznek – mondta Maka Lajos. A kérdőívet el sem olvasták az „igénylők”.
A hét lapból álló nyomtatvány részletes kérdései arra vonatkoznak, hogy a kárpótlást kérvényezőt hol, mikor, milyen típusú üldöztetés, atrocitás érte Ausztriában a náci rezsim idején. Hová és mikor hurcolták kényszermunkára, mennyi időt töltött táborban, kikre emlékszik név szerint.
Az utolsó lapon a kérelmező aláírásával – az esetleges jogi következmények figyelembevételével – arról nyilatkozik, hogy az általa közöltek megfelelnek a valóságnak, valamint arról, hogy a juttatás kézhezvételével egyszer s mindenkorra lemond a rabszolgamunka miatti egyéb követeléseiről Németországgal és Ausztriával szemben. A kérelmező aláírásával hozzájárul ahhoz is, hogy adatait a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány „igénye elbírálásának segítése céljából” kezelje.
A Mazsök tájékoztatójából egyébként kiderül: a kárpótlási igényhez csatolni kell a meghurcoltatást igazoló korabeli vagy újabban keletkezett dokumentumokat is, de végső esetben két sorstárs tanú által aláírt nyilatkozattal is lehet igazolni a kárpótlási igény jogosságát.
A nyilatkozatot a közjegyző, a helyi polgármesteri hivatal vagy a cigány önkormányzat képviselői jogosultak aláírni, és tartalmazniuk kell a kérelmező tanúinak személyes adatait is.
Maka Lajos szerint a Kálmán nevű férfi egy meghatalmazást is aláíratott a jelentkezőkkel, amellyel hozzájárulnak, hogy a kárpótlási pénzt a győri ügyvéd letéti számlájára utalják. A feljelentésben olvasható: Kálmán azt állította, a győri ügyvéd kapcsolatai révén, a Mazsök megkerülésével el tudja érni, hogy a pénz ne nyolc-tíz, hanem már egy-két hónap alatt megérkezzen. A tápiószecsői cigányok azonban hiába várták a pénzt. Közben Maka Lajos magánnyomozásba kezdett, mivel feleségének elhunyt édesanyja révén az ő családja is érintett volt. Ekkor vált világossá számára, hogy ez a kárpótlás csak azoknak jár, akiket Ausztriába hurcoltak el, vagyis a szecsői igénylők közül esetleg néhány személynek. Gyanút fogott, hogy a többiek adataival – köztük felesége adataival – visszaélnek. Elment a Mazsök ügyfélszolgálati irodájához is, ahol azt közölték vele: semmiféle felvilágosítást nem tudnak adni.
– Tudomásom szerint Szecsőn egy férfi kapta meg a Kálmán által beígért százezer forintot. Feleségemnek csak a személyi iratainak a fénymásolatát küldte vissza Kálmán, a meghatalmazást és a kérdőívet nem… Azzal akár fel is vehettek pénzt a nevében. Időközben olyan híreket is hallottam, hogy ebben a kárpótlási ügyben igen nagyban megy a játék: Győrben a cigányok az osztozkodásnál még meg is késelték egymást, amikor megkaptak az alapból egy nagyobb összeget. Több tíz millióról volt szó – azt beszélik. Azért fordultam a rendőrséghez és tettem feljelentést, mert felháborítónak tartom, hogy öreg, beteg embereket semmizhetnek ki, lophatják el a pénzüket – közölte Maka.
A Mazsök illetékese elmondta: soha senkinek – semmiféle pártnak, szervezetnek vagy éppen ügyvédnek – nem adtak megbízatást, hogy a kárpótlás érintettjeit felkutassa, hogy kárpótlásra jogosult személyeket „toborozzon”. Hangsúlyozta azt is: a szervezet a kérelmezőkkel közvetlenül tartja a kapcsolatot. (Lapunk egyébként úgy tudja, több példa volt rá, hogy ügyvéd vitte a kérelmezők dokumentációt a Mazsök irodájába.)
A Mazsök feladata – közölte az illetékes –, hogy a jelentkezők iratait összegyűjtse, az esetleges hiányosságokra felhívja a kérelmező figyelmét, de nem feladata, hogy az igazolásokat megszerezze, arról a kérelmezőnek kell gondoskodnia. A jelentkezők dokumentációját továbbítják az osztrák adományozónak, ők egyénenként bírálják el a jogosultságot. Kedvező válasz esetén a kárpótlási pénzt a Mazsök kizárólag az érintett nevére szóló és erre az alkalomra nyitott bankszámlára utalhatja át. A közalapítvány munkatársa leszögezte: a pénz csak azután kerülhet illetéktelen kézbe, hogy azt a jogosult a bankban felvette. A visszaélések felderítése pedig nem a szervezet, hanem a rendőrség kompetenciája. Mint mondta, a túlélők december 31-ig még benyújthatják kérelmüket az Osztrák Megbékélési Alap kárpótlásáért.
A kárpótlás menetével kapcsolatos kérdéseinket eljuttattuk az alap bécsi székhelyű irodájának. Többek között arra szerettünk volna választ kapni, hogy miként folyik a jogosultságot igazoló eljárás, milyen előírások vonatkoznak a kifizetés menetére, ítéltek-e meg tápiószecsői romának kárpótlást. Az iroda vezetője munkatársunknak elmondta: ugyan ők is kaptak visszaélésekre utaló híreket, ám ezt magyar belügynek tekintik, ami a magyar hatóságokra tartozik. Azt javasolta, kérdéseinkkel forduljunk a Mazsökhöz.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint Maka Lajos feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen nyomozást rendeltek el csalás alapos gyanúja miatt.