Csángók a középdöntőben

Soha véget nem érő történetet indított útjára Kű Lajos, a hetvenes évek legendás hírű válogatott labdarúgója. Célja nem kevesebb, mint egyesíteni a Kárpát-medence magyarságát a sport és a kultúra eszközeivel. A hagyományok megismertetését és tiszteletét szeretné meghonosítani a határon túli magyar fiatalság körében – legyen szó Rákóczi fejedelemről vagy akár Puskás Ferencről.
Az angolok felett aratott dicsőséges győzelem emlékére, a felejthetetlen 6:3 fél évszázados jubileumára, a londoni hősök tiszteletére nemrégiben fogadást adott az Aranycsapat Alapítvány. Grosics Gyulát, Buzánszky Jenőt és Puskás Ferencet – a világverő válogatott még élő tagjait – ezúttal nem politikusok és médiaszemélyiségek köszöntötték. Az ünneplő társaság nevében Pongrátz Gergely és Rácz Sándor, az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei méltatták a magyar sport legnagyobbjait. Tőkés László református püspök és Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is pódiumra lépett az est folyamán, hogy megemlékezzen arról, milyen fontos volt a fantasztikus diadal az elszakított magyarságnak. A határon túli magyarság legfontosabb képviselőinek meghívásáról és az alapítvány tevékenységéről Kű Lajos, az Aranycsapat Alapítvány elnöke beszélt.
A Ferencváros legendás labdarúgója 1998 óta járja rendszeresen a Kárpát-medencét. Elmondása szerint nincs olyan zeg-zuga a történelmi Magyarországnak, ahol ne fordult volna meg az elmúlt években. Ezeken az utazásokon fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy összefogja az elcsatolt területek fiatalságát. Válogatott futballista lévén nem is gondolhatott volna másra, mint a teljes, magyarok lakta területeket átfogó sportrendezvényre. Megálmodta és életre hívta a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságot.
A bajnokság területi selejtezőkkel kezdődött a Felvidéken, Muravidéken, Burgenlandban és Kárpátalján. Romániában három régióban rendezik a versenyt: Székelyföldön, Belső-Erdélyben és a Partiumban zajlanak a küzdelmek. Két korcsoportban nevezhetnek csapatokat azok az iskolák, ahol magyar nyelvű vagy részben magyar nyelvű oktatás folyik. A húszfős játékoskeretben helyet kaphatnak nem magyar nemzetiségű játékosok is, igaz, számukat öt főben maximálták. A körzetek maguk állítják össze a csoportbeosztást, azonban a FIFA szabályai minden térségre érvényesek. A régiók bajnokai bejutnak az anyaországi középdöntőbe, ahova a csángó csapat automatikusan kerül.
– A versenysorozat igazi célja a Kárpát-medence magyar diákságának találkozása az anyaországiakkal, baráti kapcsolatok létesítése, a magyar kultúra megismerése és ápolása. A sporton keresztül szeretnénk erősíteni az összetartás érzését az elszakított területeken élő magyarok között – tette hozzá Kű Lajos. Az élsportolókra jellemző kifogyhatatlan energiával szervező üzletember bízik benne, hogy a sport erejével erősíteni tudja a fiatalokban a nemzeti összetartozás felemelő érzését. Kötelességének érzi, hogy az anyaországban is minél többet tudjanak az elcsatolt területekről. Egy ilyen nagyszabású rendezvény azonban jelentős működési költségekkel is jár. Szerencsére a Kárpát-medencei Polgármesterek Szövetségének találkozóján ismertetett ötletet támogatták a települések vezetői. A határon túl a focipályák és az öltözők önkormányzati tulajdonban vannak, így bérleti díjat nem kell fizetni. A csapatok utaztatása minden esetben megoldható. Nincs az a helyi vállalkozó, aki magára venné azt a felelősséget, hogy támogatás hiányában nem tudtak a srácok dicsőséget szerezni a falunak – számolt be Kű a verseny technikai hátteréről.
Az első évben a labdarúgással indult útjára a viadal, a tervek szerint azonban minden évben egy-egy újabb sportág kerül fel a palettára. A mérkőzések előtt és után néptáncbemutatók, szavalatok színesítik a programot, és segítenek megismerni az „ellenfél” hagyományait, valamint történelmi vetélkedő is lesz az eseményen.