Le ne maradjon senki Bokros Lajos pénzember tanulmányáról, ezért állítólag közkívánatra ismét olvashatók lesznek a magasröptű gondolatok. Szaladjon is az újságosstandhoz mindenki, onnét jön Bokros Lajos üzenete a nemzethez. Nehéz ezt lábon kihordani. Az Élet és Irodalom című kiadványban fejtette ki nézeteit a bajszos államférfi – százharminc pontban próbálta meg összefoglalni gondolatait. Lesz, ami lesz, elolvassuk az újságot – volt itt már földrengés, Hirosima, Horn Gyula, miegyéb. Bokros Lajosról is vannak adataink. Százharminc pontban szól a magyar nemzethez a nagybajszú vitéz, a nemzet csalogánya. Egy európai. Egy tenyérbe mászó pénzember. A haza csomagküldeménye. A Bokros-pakk.
Hogy miért éppen az Élet és Irodalom vállalta fel a kivételes ember eszmefuttatását, majd eldönti az utókor (szerintem nem volt magánál a szerkesztő), nézetem szerint orbitális tévedés volt. Bokros Lajosnak az lenne a legjobb, ha beleugrana a megáradt Berezinába Napóleon jakobinusaival, esetleg közelebbi kapcsolatba jönne a Groznijt támadókkal.
Mit keresel még itt, te Lajos? A csomagodat itt visszük a vállunkon, az ábrázatod láttán ijedten ébredünk. Hagyjál már bennünket békében, jó?
Már megint Bokrosról kell álmodnunk? Nehéz álmunk lesz, kedveseim. Rémálom. Ha lenne jó érzés ebben a Lajosban, eltenné a százharminc pontját az ágyneműszekrénybe.
Bennem ott billen meg a balansztengely, hogy az Élet és Irodalom (valamikor végtelenül tisztességes újság volt) többször is közli a megbillent ember nézeteit. Mert akkora az érdeklődés! Nem semmi… Valaki itt rosszul áll a katedrán. Beszélni kéne a Lajossal.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség