Legutóbb a grúziai események mutatták meg látványosan a posztszovjet térség országait fenyegető geopolitikai kockázatot. Ezek az országok ugyanis nagyon könnyen a régió feletti befolyásért folyó verseny terepévé, e konkurenciaharc kiszolgáltatottjaivá válhatnak. Kazahsztán helyzetét ráadásul tovább nehezíti különleges geopolitikai helyzete, a kaszpi régió felértékelődése. „Kazahsztán elég erős ahhoz, hogy ez a rivalizálás közvetlenül ne érintse, s mindegyik félhez pragmatikusan viszonyul, mindegyikkel normális, konstruktív partnerségi viszonyt tart fenn” – hangsúlyozza Vadim Zverkov. A diplomata aláhúzza, hogy országa két hatalmas ország között fekszik, s stratégiai partnerének tekintheti mind Oroszországot, mind pedig Kínát. A kereskedelmi forgalom nagyrészt e két nagy szomszéddal bonyolódik le, s elsősorban az energetikai szektorban nagyon szoros az együttműködés. Ezután következik a kaszpi olajtartalékok kiaknázásában szintén erősen érdekelt Egyesült Államok, majd Európa. A befektetések terén kissé más a sorrend, Amerika vezet az Európai Unió és Oroszország előtt. A kaszpi olajkincs felosztásának kérdése eközben továbbra sem eldöntött, bár Türkmenisztánon és Iránon kívül lényegében már minden országgal sikerült Kazahsztánnak megegyeznie.
Tovább bonyolítja a helyzetet a térségben dúló vezetékháború. „Kazahsztán e kérdéshez is gyakorlatiasan, a kiegyensúlyozottságot szem előtt tartva viszonyul. Az Oroszországon át vezető, működő útvonal mellett csővezetéket épít Kína felé, érdekli az iráni variáns, s az amerikai Baku–Ceyhan-projekt is, amelynek megvalósítása, ha lassan is, de megkezdődött” – szögezi le Zverkov. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Kazahsztán kezdettől óvatosan tekint e tervekre, számításai szerint nehezen térülhet meg e befektetés. Mint mondja, Asztana nem szándékozik teljesen ide átcsoportosítani exportját, s akkora mennyiséget nem is tervez ebben az irányban szállítani, mint azt sokan remélik. Zverkov a meglévő vezetékek mellett európai irányban is felmerülő, Ukrajnát előnyben részesítő, a jelenlegieknél délebbre tervezett alternatív szállítási útvonalakkal kapcsolatban is visszafogott, mondván, azok mögött inkább egyes országok politikai akarata áll, s az építés költségeit vállaló konzorciumok egyelőre nem tolonganak. „Ha már kész vezetékek lesznek, akkor Kazahsztán majd megvizsgálja, hogy üzleti szempontból melyik irány az előnyösebb számára, s ez alapján dönt. A politikai szempontok nem érdeklik” – mondja.
A külügyminiszter-helyettes szavait hűen alátámasztják az elmúlt év történései is. Kazahsztán, a feltörekvő közép-ázsiai hatalom az elemzők szerint egyszerre tudta erősíteni Oroszországhoz fűződő viszonyát, s megőrizni Amerika barátságát és az olajiparban oly fontos befektetői kedvét. Asztana egyfelől a Független Államok Közösségén belüli maghoz tartozik, melyet tovább erősített az Egységes Gazdasági Térség létrehozása, míg másfelől korántsem támogatta Üzbegisztánhoz hasonlóan Amerika Irak elleni háborúját, később azonban küldött békefenntartókat a nemzetközi alakulatba. Nazarbajev elnök országa érdekeit szem előtt tartva láthatóan kivár, inkább csak szemlélője kíván lenni Amerika és a felnövekvő ellenpólusok versenyének. Közben a partnerséget erősíti a szomszédos Kínával is a tervezett olajvezeték, míg szorosabbra fonja az EU országaihoz fűződő viszonyt, már csak azért is, mert ez újabb biztosítékot jelent számára, hogy egyetlen szuperhatalomtól se kerüljön túlságosan függő helyzetbe. Az európai országok iránt megnövekedett kazah érdeklődést erősíti azzal a megjegyzéssel Zverkov is, hogy az unió véleménye szerint még mindig lemaradt a kazah piaci lehetőségek kiaknázásában.
Mindezt a politikát gazdaságilag megalapozza, hogy Kazahsztán a posztszovjet térségben elsőként kapott a Moody’stól befektetésre ajánlott fokozatot, amely a tőkevonzáson is jól látszik. Az ország ezenkívül immár folyamatosan a legnagyobb GDP-növekedést – 2003-ban is megközelítette a tíz százalékot – produkálja a FÁK-ban. Mindez azt jelenti, hogy Nurszultán Nazarbajev vezetése alatt a sikeres piaci átalakításnak köszönhetően az elmúlt tíz évben 2,7-szeresére nőtt a gazdaság.
A látványos növekedés azonban nem csak a nagyhatalmaknak kínál komoly lehetőségeket. Mint Vadim Zverkov megállapította, Magyarország mindezeknek legfeljebb 30-40 százalékát használja ki. E szavakat alátámasztja az alacsony, évi 60 millió dollár körüli kereskedelmi forgalom is, amelyben 80 milliójával megelőz bennünket Csehország, és 167 milliójával Románia is. Arról nem is beszélve, hogy a kis Kirgizisztán is háromszor akkora forgalmat realizál, mint Magyarország. A lehetőségeket ecsetelve Zverkov elmondja, hogy Kazahsztán igyekszik az energiaszektor mellett a többi ágazatot is fejleszteni, így kiemelten érdeklődik a gépipari termékek, az új technológiák iránt. A magyar üzleti körök azonban – teszi hozzá – nem ismerik eléggé a kazah piacot, s néhány kivételtől eltekintve – Vegyépszer, Richter, Hungaro-Kábel – különösképpen nem is látszik rajtuk az érdeklődés Kazahsztán iránt, nem igazán agresszívek. Ezzel szemben térségünkből a lengyel példát hozza fel, akik érzékelhetően aktívabbak, s ebből következően eredményesebbek is.
Kazahsztán rendezte külföldi adósságait is, s mint a külügyminiszter-helyettes érdeklődésünkre aláhúzta, Magyarország kapcsán másról van szó. A tartozás a tengizi szénhidrogén-lelőhelyek feltárásához végzett magyar munkához kötődik, s az építés és a szolgáltatások árának egy részét máig várja Budapest. Zverkov szerint a tárgyalások mindig azon rekednek meg, hogy hiányoznak a magyar követeléseket alátámasztó dokumentumok. „Ha az adósság nagysága végre tisztázódik, akkor nincs akadálya a kérdés lezárásának” – szögezi le Vadim Zverkov. A diplomata azonban azt is megjegyzi, hogy véleménye szerint nem viszi előre a kapcsolatok fejlődését, ha Budapest évekig máson sem rágódik, s eközben nem tesz semmit, nem veszi észre például a kazah piacon megnyíló lehetőségeket. Az ilyen politikának pedig – figyelmeztet – csak negatív következményei lehetnek. Mint mondja, előre kell nézni, így a Magyarország uniós tagságából természetesen adódó kihívásokkal foglalkozni. Az új helyzet ugyanis átmenetileg mindenképpen nehezíti majd a kereskedelmet az Európai Unió országain kívüli államokkal.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
