Már szinte bizonyosra vehető, hogy Lengyelországot Danuta Hübner egykori főtárgyaló képviseli majd az Európai Bizottságban. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a jelenlegi lengyel Európa-ügyi miniszter „kollégái” között üdvözölheti Sandra Kalniete lett külügyminisztert és Dalia Gryauskaiete litván pénzügyminisztert is – a két balti ország ugyanis szintén úgy döntött, hogy női biztost küld az unió kormányaként is emlegetett testületbe. Ehhez azonban még hosszas procedúrán kell a jelölteknek átesniük, és a kiválasztásba Romano Prodinak, illetve az Európai Parlamentnek is beleszólása van. Mindenesetre Prodi óhaja egybecsengett azokkal a nyilatkozatokkal, amelyek az utóbbi időben mind erőteljesebben követelték a női reprezentánsok számának növelését. „Több nőt az európai intézményekbe!” – röviden akár így is össze lehetne foglalni a European Women’s Lobby minapi felhívását. A női lobbiszervezet elnöke még tavaly év végén azt követelte, hogy egyenlő arányt biztosítsanak a nőknek a kibővített Európa 2004-ben megválasztandó első parlamentjében. Lydia la Riviere-Zijdel rámutatott arra, hogy amíg a felmérések szerint Európában a nők száma meghaladja a férfiakét, addig a parlamentben mégis a honatyák vannak többségben. Az Európai Parlament tagjainak egyébként 31 százaléka hölgy: a legtöbb „honanyával” Finnország büszkélkedhet, hiszen parlamenti küldöttsége 43 százalékban nőkből áll.
Nincs ez másként a nemzeti parlamentekben sem, ahol általában húsz százalék a nők aránya. Az élen természetesen itt is a skandináv országok járnak: Svédországban például a képviselők 45 százaléka hölgy, Dániában és Finnországban is meghaladja a harminc százalékot a női képviselők aránya. Dél-Európában ezzel szemben ez a szám alig tíz százalék körül mozog, Görögországban például a képviselők kilenc százalékát teszik ki a gyengébbik nem tagjai. (Magyarország ugyancsak hasonló cipőben jár, hiszen a női parlamenti képviselők száma nálunk sem haladja meg a tíz százalékot.)
A női lobbiszervezeteken és az Európai Bizottság jelenlegi elnökén kívül egyébként maga az Európai Parlament is felkarolta a női képviselők ügyét. Egy minapi jelentésben például azt javasolta, hogy a júniusi választásokra készülő pártlistán a jelöltek legalább egyharmada nő legyen. A dokumentum sürgeti azt is: az európai parlamenti választások előtt az Európai Bizottság, a nemzeti kormányok és parlamentek, valamint a különböző nőszervezetek indítsanak kampányt a női politikai részvétel erősítésére is.
Ennek oka egyebek mellett az is, hogy attól tartanak: az új Európai Parlamentben jelentősen csökkenhet a nők aránya. Az új tagállamok megfigyelői között csak nagyítóval lehetne hölgyeket találni, arányuk nem éri el a 15 százalékot sem. A csatlakozó országok közül például Észtország, Málta és Szlovénia egyáltalán nem delegált női küldöttet.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
