Kötött segélyhitelezési program

Kötött segélyhitelezési program indult január 1-jétől, amely a fejlődő országokba irányuló magyar export növekedését segíti – mondta Major István, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Közölte: a kötött segélyhitelezés nemzetközileg elfogadott exporttámogatás, amit az OECD által összeállított listán szereplő fejlődő országokba exportáló magyar cégek vehetnek igénybe.
Mint ismert, az OECD előírása alapján kötött segélyben azok a fejlődő országok részesülhetnek, ahol egy főre jutó nemzeti jövedelem nem éri el az évi háromezer dollárt. Kötött segélyhitellel csak olyan projektek valósulhatnak meg, amelyek piaci alapon nem finanszírozhatók.
A helyettes államtitkár ismertette, hogy az uniós csatlakozást követően az ipari termékek exportjának támogatására csak a kötött segélyhitelezéssel lesz lehetőség. Major István kiemelte: az OECD-országok az elmúlt tíz évben 6742 kötött segélyhitelezési ügyletet finanszíroztak, 123 milliárd dollár értékben. Elhangzott: a kötött segélyhiteleket az arra jogosult országoknak a Magyar Export-Import Bank nyújtja magyar exportőrök által szállított áruk vagy projektek finanszírozására. A hiteladós a külföldi vevő vagy annak bankja a külföldi kockázatokra a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. nem piacképes biztosítása nyújt fedezetet. A hitelügylet mögött biztosítékként a kedvezményezett ország szuverén garanciája áll.
Az előkészítő megbeszélések során kötött segélyhitel-konstrukcióban szerbiai és montenegrói infrastrukturális beruházások, boszniai víztisztítóprojektek, vietnami energetikai létesítmények finanszírozása került szóba.