Alig több, mint három hónap van hátra hazánk európai uniós csatlakozásáig, ám a kormány még mindig nem döntött arról, hogy kik képviselik Magyarországot az uniós intézményekben. A sürgető időpont ellenére jelenleg a két fél által elfogadott tervezetet sem hagyta jóvá a kormány, így például arra sem tettek pontot, hány személyt kell majd az EU-ba delegálni. A késedelmet befolyásolja, hogy a kérdést szabályozó dokumentum csak a napokban jutott túl a közigazgatási egyeztetés szakaszán, így várhatóan a kormány e heti ülésén napirendre veszi a Külügyminisztérium által jegyzett irományt.
A kabinet lassú döntéshozatala miatt továbbra is bizonytalan, hogy mikor foglalja el uniós hivatalát az a két magyar bíró, aki hazánkat képviseli majd a csatlakozás után az Európai Közösségek Bíróságán, valamint az ezen testület mellett működő elsőfokú bíróságon. Az igazságügyi tárca korábbi elképzelései szerint idén január 1-jétől már fel kellett volna állítani a bírák hivatalát, hogy legyen elég idejük felkészülni a munkára, ám egyelőre még azon személyek hivatalos megnevezése is várat magára, akik esélyesek a magas tisztségre. Egyébként a bíróság tagja csak az a személy lehet, aki az adott országban megfelel a legmagasabb bírói tisztséghez szükséges feltételeknek, nagy tekintélyű jogász, s beszél franciául, amely a luxemburgi székhelyű bíróság tárgyalási nyelve. A bírák megbízatása hat évre szól, de korlátlanul megismételhető. Információink szerint a tisztségre Harmathy Attila alkotmánybíró és Kecskés László pécsi jogászprofeszszor a legesélyesebb. Szóba került még Sajó András és Lamm Vanda professzorok neve is.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
