Le akarja fölözni, azaz tonnánkét 11 ezer forint kiegyenlítő befizetéssel akarja sújtani az agrártárca a búza- és lisztexportot, az erről szóló intézkedést pedig a lehető legrövidebb időn belül meg akarja hozni. A lefölözésre azért van szükség, hogy a belföldi ellátás biztosított legyen, pillanatnyilag ugyanis a hazai igények kielégítéséhez szükséges készlet kismértékű – 100-150 ezer tonnás – negatívumot mutat. A hiány azért alakult ki, mert az idei, meglehetősen gyenge, körülbelül 2,9 milliós búzatermésből megközelítőleg 600 ezer tonnát exportáltak a kereskedők.
Szakmai körök kifogásolják, hogy a tárca a velük való egyeztetés nélkül szánta el magát erre a lépésre, annak ellenére, hogy már régóta szükségessé vált az exportkorlátozó intézkedések bevezetése. A belföldi piac ugyanis ezektől várta volna az árak elszabadulásának megelőzését. Mára azonban a hazai árak elérték az importárakat, azaz további jelentős drágulás nem valószínűsíthető a belföldi piacon. Az exportkorlátozás azonban további kétségeket, illetve lehetőségeket is felvet. Mert a lefölözés miatt szerződés szerinti kötelezettségeiket csak komoly veszteséggel képesek teljesíteni a kereskedőcégek, amelyek gazdasági károkozás miatt be is perelhetik a szaktárcát.
Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára szerint ilyen intézkedést így akkor sem lehet hozni, ha az a búza esetében még indokolt is. Törvényesen nem lehet megtenni, mert az érvényben lévő rendelkezések szerint először külön jogszabályban egy meghatározott árat kellett volna hirdetni, és ahhoz igazítani a lefölözést. Ilyen árat azonban nem hirdetett az FVM, így azt sem lehet tudni, hogy milyen árból kell levonni a 11 ezer forintot. A kiegyenlítő befizetés a belföldi árakat nem érinti, azokat továbbra is az importárak határozzák meg. – Másrészt hiába nem lehet búzát kivinni, attól a hazai készlet nem lesz több, tehát importra szorulunk – tette hozzá Makay, aki minimálisan 150 ezer tonnára becsülte a búzahiány nagyságát.
Mivel a lefölözés a lisztexportra is érvényes, a molnárok és a pékek is lehetetlen helyzetbe kerülnek, mert képtelenek érvényesíteni áremelési törekvéseiket, hiszen a kvázi exporttilalom miatt itthon kell eladniuk a lisztet, ezt pedig a kereskedők kihasználják, és továbbra is alacsony árat kínálnak termékeikért. Ha viszont nem emelkednek a liszt- és azon keresztül a kenyérárak, akkor az importnak nem lesz fedezete – mondta a főtitkár. Makay az agrártárca eljárásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy méltatlan helyzetbe került, mert az egész unióban nincs olyan ország, ahol ilyen intézkedést a szakmai szervezetek megkérdezése nélkül meghoztak volna.
A jelen helyzetben komoly szerepet játszhat a 120 ezer tonnára becsült állami gabonakészlet is. Munkatársunknak Németh Imre földművelésügyi miniszter elmondta, a TIG-készleteket feltöltötték, azok stratégiai célokat képeznek, és csak akkor dobják piacra, ha szükség lesz rá. Ez viszont veszélyes dolog, mert az új termés mennyisége még nem ismeretes, könnyen előfordulhat az ideinél súlyosabb aszály is, és akkor a kenyérgabona még drágább lesz. Másrészt ha az állami készleteket a jelenlegi piaci árnál alacsonyabb szinten értékesítenék – ami a kiegyenlítő befizetéssel csökkentve körülbelül tonnánként negyvenezer forintot jelent –, az akár viszszaélésekre is módot adhatna. Ha ugyanis néhány vagy bizonyos cégek jutnának ilyen áron az állami készlethez, akkor a hazai piac szinte abban a pillanatban lefagyna. A szerencséseknek pedig nem kellene mást tenniük, mint kivárni a csatlakozást, és az akkori piaci áron – ami a számítások szerint nagyban nem fog eltérni a jelenlegi ötvenezer forintos szinttől – értékesíteni a gabonát. Erre minden lehetőség meglesz, mert a hazai kiegyenlítő befizetések a csatlakozásig lesznek érvényben, és az unióban korlátozások nélkül engedélyezett a gabonaexport. Az így keletkezett többletbevétel 100 ezer tonna búzával és a tonnánként tízezer forintos árkülönbséggel számolva egymilliárd forint lehet.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
