Csaknem kétszázmilliárdra duzzad az eredetileg 120 milliárdos megszorításként indított Draskovics-csomag, ha az egyes tárcáknak előirányzott takarékossági tételek összeadódnak. Ennek oka, hogy a 120 milliárdos összeget a pénzügyi tárca szerint adóvonzatok nélkül kell érteni, ezenkívül Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter „ráhagyással” számolta ki költségcsökkentő javaslatát. A minisztériumokon belül jelenleg folyik az egyeztetés, hogyan tudják végrehajtani a megszorító program rájuk eső részét.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma többek között a beruházások kifizetését fogja átütemezni a költségvetési kiadáscsökkentés kapcsán – tájékoztatott Szilvássy György, a tárca közigazgatási államtitkára. Szilvássy hangsúlyozta, hogy a tárcájukat érintő különböző tartalék-előirányzatokat is kénytelenek feláldozni a takarékossági program érdekében. A működési költségek csökkentéséről szólva kiemelte, hogy a minisztérium működésében mindenképpen érzékelhető változások lesznek.
Bárándy Péter, igazságügy-miniszter kifejtette, hogy tárcájától 1,1 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány, ám a feladat jelen pillanatban szinte megoldhatatlannak tűnik. „A kijelölt pénzügyminiszter által meghatározott összeget egy tárgyalási alapnak tekintem, a jövő héten megkezdjük a szakmai egyeztetéseket, de veszélyérzetem van” – mondta a miniszter. Bárándy szerint az amúgy is kis költségvetésű tárcájánál ilyen mértékű forráselvonás elviselhetetlen terhet jelent. Az elvonás óhatatlanul sújtani fogja az uniós elvárásokat küszködve teljesítő büntetés-végrehajtást, ennek pedig súlyos következményei lehetnek – jelentette ki a miniszter.
A magyar bíróságok költségvetésének 83 százalékát jelenleg a bérköltségek teszik ki, ez pedig alapvetően befolyásolja a megtakarítási lehetőségeket – figyelmeztetett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke arra reagálva, hogy a kijelölt pénzügyminiszter a bíróságokat is takarékossági intézkedésekre kérte.
A külföldi befektetőbankok, valamint nemzetközi gazdasági újságok továbbra is éles kritikával illetik a kormány gazdaságpolitikáját. A Dresdner Bank londoni befektetési részlege úgy ítéli meg, hogy a bejelentett megszorító intézkedések csupán „a lyukak betömködésére” vállalkoznak. Amennyiben a kormány tartós kiadáscsökkenést kíván elérni, úgy elkerülhetetlen a nagy elosztórendszerek reformja – figyelmeztet a londoni jelentés. A bank úgy látja, hogy aggályos a bejelentett intézkedések végrehajthatósága is.
Az angol pénzintézet magyar gazdaságot érintő pesszimizmusával nincs egyedül: a JP Morgan befektetési bank példátlanul borúlátó elemzést közölt hazánkról készült legutóbbi tanulmányában. A világ második legnagyobb pénzügyi szolgáltatója úgy véli, még ha sikerül is végrehajtani a takarékossági lépéseket, a 2004 év végi államháztartási hiány akkor is jelentősen túllépi majd a Draskovics Tibor által 4,6 százalékra emelt előrejelzést. A bank elemzői szerint a pénzügyi tárca előirányzatánál lényegesen nagyobb, 5,6 százalékos GDP-arányos deficit várható. A jelentés arra figyelmeztet, hogy az idén oly mértékben megnőhet hazánk küladóssága, illetve törlesztésének terhe, hogy a takarékossági csomag akár „el is veszhet”.
A hadakozás ártott a forintnak
Az Economist gazdasági hetilap tegnap megjelent száma szintén foglalkozik a magyar gazdaság jelenlegi helyzetével. A vezető brit lap szerint ugyancsak nehéz helyzete ellenére Lengyelország sikeresebb pénzügypolitikát folytat, mint hazánk. A lap megállapítja, hogy a „nyilvános gazdasági csetepaték” meggyengítették a forint helyzetét, így tavaly három esetben is kamatot kellett emelni a magyar valuta védelmében. (Sz. E.)
