Már a bizalom is deficites

Nem bíznak a külföldi elemzők a kormány takarékossági hajlandóságában. Félő – mondják –, hogy adósságot generál, így a lefaragásokból származó összegeket végül hiteltörlesztésre kell fordítani. Elsősorban a beruházások kifizetésének elhalasztását, valamint az egyes előirányzatok megszüntetését kénytelen végrehajtani a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Az Igazságügyi Minisztériumtól 1,1 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány, ám Bárándy Péter szerint a feladat megoldhatatlan.

2004. 01. 31. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem kétszázmilliárdra duzzad az eredetileg 120 milliárdos megszorításként indított Draskovics-csomag, ha az egyes tárcáknak előirányzott takarékossági tételek összeadódnak. Ennek oka, hogy a 120 milliárdos összeget a pénzügyi tárca szerint adóvonzatok nélkül kell érteni, ezenkívül Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter „ráhagyással” számolta ki költségcsökkentő javaslatát. A minisztériumokon belül jelenleg folyik az egyeztetés, hogyan tudják végrehajtani a megszorító program rájuk eső részét.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma többek között a beruházások kifizetését fogja átütemezni a költségvetési kiadáscsökkentés kapcsán – tájékoztatott Szilvássy György, a tárca közigazgatási államtitkára. Szilvássy hangsúlyozta, hogy a tárcájukat érintő különböző tartalék-előirányzatokat is kénytelenek feláldozni a takarékossági program érdekében. A működési költségek csökkentéséről szólva kiemelte, hogy a minisztérium működésében mindenképpen érzékelhető változások lesznek.
Bárándy Péter, igazságügy-miniszter kifejtette, hogy tárcájától 1,1 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány, ám a feladat jelen pillanatban szinte megoldhatatlannak tűnik. „A kijelölt pénzügyminiszter által meghatározott összeget egy tárgyalási alapnak tekintem, a jövő héten megkezdjük a szakmai egyeztetéseket, de veszélyérzetem van” – mondta a miniszter. Bárándy szerint az amúgy is kis költségvetésű tárcájánál ilyen mértékű forráselvonás elviselhetetlen terhet jelent. Az elvonás óhatatlanul sújtani fogja az uniós elvárásokat küszködve teljesítő büntetés-végrehajtást, ennek pedig súlyos következményei lehetnek – jelentette ki a miniszter.
A magyar bíróságok költségvetésének 83 százalékát jelenleg a bérköltségek teszik ki, ez pedig alapvetően befolyásolja a megtakarítási lehetőségeket – figyelmeztetett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke arra reagálva, hogy a kijelölt pénzügyminiszter a bíróságokat is takarékossági intézkedésekre kérte.
A külföldi befektetőbankok, valamint nemzetközi gazdasági újságok továbbra is éles kritikával illetik a kormány gazdaságpolitikáját. A Dresdner Bank londoni befektetési részlege úgy ítéli meg, hogy a bejelentett megszorító intézkedések csupán „a lyukak betömködésére” vállalkoznak. Amennyiben a kormány tartós kiadáscsökkenést kíván elérni, úgy elkerülhetetlen a nagy elosztórendszerek reformja – figyelmeztet a londoni jelentés. A bank úgy látja, hogy aggályos a bejelentett intézkedések végrehajthatósága is.
Az angol pénzintézet magyar gazdaságot érintő pesszimizmusával nincs egyedül: a JP Morgan befektetési bank példátlanul borúlátó elemzést közölt hazánkról készült legutóbbi tanulmányában. A világ második legnagyobb pénzügyi szolgáltatója úgy véli, még ha sikerül is végrehajtani a takarékossági lépéseket, a 2004 év végi államháztartási hiány akkor is jelentősen túllépi majd a Draskovics Tibor által 4,6 százalékra emelt előrejelzést. A bank elemzői szerint a pénzügyi tárca előirányzatánál lényegesen nagyobb, 5,6 százalékos GDP-arányos deficit várható. A jelentés arra figyelmeztet, hogy az idén oly mértékben megnőhet hazánk küladóssága, illetve törlesztésének terhe, hogy a takarékossági csomag akár „el is veszhet”.




A hadakozás ártott a forintnak
Az Economist gazdasági hetilap tegnap megjelent száma szintén foglalkozik a magyar gazdaság jelenlegi helyzetével. A vezető brit lap szerint ugyancsak nehéz helyzete ellenére Lengyelország sikeresebb pénzügypolitikát folytat, mint hazánk. A lap megállapítja, hogy a „nyilvános gazdasági csetepaték” meggyengítették a forint helyzetét, így tavaly három esetben is kamatot kellett emelni a magyar valuta védelmében. (Sz. E.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.