Napi sajtószemle

LE MONDE
Magyarországot is érinti az a hitelesnek tekinthető lista, amely olyan politikusok, cégek és szervezetek nevét tartalmazza, amelyek olajban fizetett „hálapénzt” kaptak politikai támogatásért cserébe Szaddám Huszein volt iraki diktátortól – írja a francia lap. Arra nem tér ki, hogy Magyarország esetében ki vagy milyen szervezet érintett. Az ideiglenes iraki kormányzó tanács az al-Mada bagdadi lapban megjelent dokumentumok birtokában jogi eljárást indíthat, hiszen a juttatások értéke az iraki népet illeti. A listán 11 francia politikus, köztük Charles Pasque korábbi belügyminiszter szerepel, akit egy 12 millió hordós szerződéssel hoztak összefüggésbe, bár az érintett tagadja a vádakat. Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz ortodox egyház, valamint az orosz kommunista párt is kapott „hálapénzt” a lista szerint. Zsirinovszkij csak egy karórát ismer el, a kommunisták pedig azzal reagálnak, hogy ha kaptak volna pénzt, milliomosok lennének, és nem kellene minden kopeket a fogukhoz verniük.

GLOBALRUS.RU
A moszkvai Nyílt Társadalom Alapítványnak korábban otthont adó palotát jelenleg Irina Hakamada elnökjelölt választási stábja használja, kiszorítva onnan Sorosékat – írja az orosz weboldal. Hakamada, aki a Putyint támadó, sőt vádló programjával már összeszedte a jelöltséghez szükséges kétmillió aláírást, annak a Nyílt Oroszország Alapítványnak a deklarált pénzügyi támogatásával indul a kampányban, amelynek vezetői – mint a Jukosz fő részvényesei – részben előzetes letartóztatásban (Hodorkovszkij), részben az Interpol-körözés elől Izraelbe menekülve (Nyevzlin) várják az ellenük indított büntetőügy fejleményeit.

THE WASHINGTON POST
Anne Appelbaum publicisztikájában azt veti a washingtoni kormányzat szemére, hogy a terrorizmus elleni harchoz szükséges szövetségesek keresése közben vakká vált azok hiányosságaira. Példaként Oroszországot és annak elnökét, Vlagyimir Putyint hozza fel, szerinte a szövetségért cserébe Bush a legjobb barátjává fogadta az orosz elnököt, és szemet hunyt a demokrácia hiányosságai, a csecsenföldi atrocitások, illetve a Szaddám Huszeinnek nyújtott támogatás felett. Mindez a hidegháborúhoz hasonló helyzetet eredményez, amikor Amerika diktátorok segítségét vette igénybe a demokrácia védelméhez – véli Appelbaum. A cikkíró ezért lát pozitív elmozdulást Powellnek az Izvesztyijában megjelent cikkében, melyben a külügyminiszter kijelentette, „közös értékek nélkül nem használhatjuk ki a kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket”, utalva az oroszországi problémákra. A kérdés csak az – írja –, hogy a Moszkvával szembeni politika hirtelen megváltozását más szövetségesekkel kapcsolatban is alkalmazzák-e. Mikor olvashatunk hasonló cikkeket Kairóban vagy Rijádban? – kérdezi Appelbaum.