Gyorsan nőtt Kína exportja decemberben, 2002. decemberhez képest 50,7 százalékkal, 48,07 milliárd dollárra. A sietséget az ösztönözte, hogy január elsején átlagosan 3 százalékponttal csökkent az addig 17 százalékig terjedő áfa-visszatérítés az exportcikkekhez felhasznált anyagokra. Ezt a támogatást a kilencvenes évek végén vezették be, az ázsiai fizetési válság után, hogy ne kelljen leértékelni a jüant.
A kínaihoz hasonló gazdasági növekedésekről számolt be tegnap Dél-Korea pénzügyi vezetése is. Kim Dzsin Pjo gazdasági és pénzügyminiszter szerint az ország gazdasága 6 százalékot meghaladó ütemben bővül 2004-ben. A kormány 5 százalék körüli GDP-növekedést irányzott elő az idei évre a tavalyi, 2,9 százalékos növekedés után, arra alapozva, hogy az erős export kárpótolja a gyenge hazai fogyasztást.
A pénzügyi tárca vezetőjének nyilatkozata egy nappal azt követően hangzott el, hogy a központi bank kormányzója kijelentette: Dél-Korea gazdasága 2004-ben könnyűszerrel eléri a kitűzött több mint ötszázalékos növekedést. Előzetes adatként közölte azt is, hogy a tavalyi utolsó negyedévben a dél-koreai gazdaság 3,6-3,7 százalékkal nőtt a 2002-es negyedik negyedévhez képest, gyorsabban, mind a harmadik negyedévben, amikor 2,3 százalékos volt az ütem. Elemzők rámutatta a publikált kínai és dél-koreai adatokat követve, hogy a „Nyugat” mindent megtesz annak érdekében, hogy a rohamosan fejlődő délkelet-ázsiai térséget gazdaságilag „kordában” tartsa. A térség növekedési mutatói arra is ösztönzik a befektetőket, hogyha másképpen nem, akkor a helyszíni invesztíciókkal teremtsenek saját termékeiknek piacot. A szakértők rámutattak, hogy több multinacionális cég tette át termelését Kínába tavaly, mint ahány korábban 10 év alatt a kelet-európai szektorba települt.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
