Súlyos kritikákat fogalmaztak meg a felügyelet tevékenységével kapcsolatban, kétségbe vonva, el tudja-e látni törvény adta kötelezettségeit a szervezet.
Szász Károly: – Különös jelentőséget ad a leltárkészítésnek, hogy míg a gazdaságukat, intézményrendszerüket tekintve nálunk fejlettebb országok felügyeletei egyenrangú partnerként kezelnek minket, sőt támaszkodnak véleményünkre, elismerően nyilatkoznak munkánkról, addig belföldön a felügyeletet soha nem látott, alaptalan politikai támadások érték, és ez hihetetlen sajtóvisszhangot is kapott. Annak ellenére, hogy sok energiát kellett fordítanunk a rólunk szajkózott rágalmak, szándékosan eltorzított kép helyreigazítására, eleget tettünk a törvényben rögzített kötelezettségeinknek, és számos módszertani fejlesztést hajtottunk végre.
– Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a lex Szász ügyében. Korábban a Pénzügyminisztérium azt kommunikálta, hogy a törvénymódosítás kapcsán egyeztettek a tiltakozó nemzetközi szervekkel, így az az uniós elvárásoknak is megfelel. Kaptak visszajelzést erről?
Sz. K.: – A PSZÁF-törvény megismerésének első pillanatától fogva megvolt az alkotmányossági aggályunk. Az eddigi koncepciósnak látszó történésektől függetlenül, szakmai hivatásunknak megfelelően folytatjuk munkánkat, semmi nem befolyásolhatja a törvények szerinti működésünket. A törvénymódosításról beszélve meg kell különböztetnünk a jogszabály azon részeit, amelyek sértik a felügyeleti függetlenséget, illetve azokat, amelyek alkotmányellenesek. Ami az elsőt illeti: az eredeti változatot megküldtük az európai uniós felügyeleti társszervezeteinknek. Az ő véleményük alapján mondhatjuk: komoly kifogások merültek fel a jogszabálylyal szemben. A kormánypárti képviselők módosító indítványai nyomán a parlament ugyan finomított az eredeti javaslaton, ám mégis megmaradtak a felügyeleti önállóságot súlyosan csorbító elemek. Ami az alkotmányellenességet illeti: a felügyeleti irányítás átalakításának nyilvánvaló célja, hogy elmozdítsák a jelenlegi vezetést. Ezt bizonyítja, hogy a struktúra megváltoztatása csak a mostani vezetőket érinti. Véleményünk szerint ez a törvény alkotmányellenes, a PSZÁF jelenlegi három felső vezetőjével szemben pedig diszkriminatív.
– A kormány gyakorlatilag értékelhetetlennek tartja a felügyelet munkáját, a törvénymódosítást a hatékonyság növelésével indokolják.
Sz. K.: – A felügyeleti tanács létrejöttével semmi sem változna a PSZÁF operatív munkájában. Akkor pedig mitől lenne hatékonyabb a felügyelet, amelyben ezentúl ráadásul az egyszemélyi vezetői felelősséget is elmosnák? A kormány semmilyen előzetes vizsgálatot nem végzett annak kimutatására, hogy az új felügyeleti struktúra tényleg jobban szolgálja-e a pénzügyi rendszert. Egy ilyen horderejű átalakítást széles szakmai egyeztetésnek kellett volna megelőznie, bevonva a PSZÁF-ot és társfelügyeleteit, s a magyarországi pénzügyi szervezetek érdekképviseleteit. A nemzetközi tekintélyű közgazdászprofesszor, Lámfalussy Sándor emlékeztetett: Belgiumban a felügyelet egységesítését bő másfél éves, nyilvános egyeztetés előzte meg. Itthon viszont puccsszerű akció zajlott le, szakmai vita és a felügyelet bevonása nélkül.
– A tervek szerint a felügyeleti tanács irányítaná az intézményt. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy demokratizálják a szervezetet, szakmaiságát növelik.
Sz. K.: – Alaptalan az egyszemélyes felügyeleti döntésekről szóló vád. A PSZÁF tevékenységéért a felelősség valójában csak az elnöké, ám minden ügyet – a módszertani, technikai fejlesztésektől kezdve a konkrét intézkedésekig – testületi szinten vitatunk meg, és kollektív döntések születnek. A felügyeleten egyetlenegy olyan határozatot sem adtak ki, amelyet valamelyik elnökhelyettes – akik munkajogilag nincsenek alárendelve a szervezet vezetőjének – ellenzett volna.
Sáray Éva: – A stratégiai, munkatervi és fejlesztési kérdéseket a hetente ülésező vezetői értekezlet vitatja meg, a döntések is ott születnek. Az intézkedéseket tartalmazó egyedi határozatokat ugyan az elnök kiadmányozza, de azt megelőzően a PSZÁF-on belül működő felügyeleti és jogi osztályok, főosztályok, igazgatóságok, végül az elnökhelyettesi értekezlet mind részt vesz a döntés kialakításában, vezetőik mind szignálják a javasolt határozatot. Ez egy felelősségteljes szakmai folyamat, amit a több tanúsítvánnyal is rendelkező minőségbiztosítási rendszerünk határoz meg.
– Az újabbnál újabb pénzmosási botrányok a laikusokban azt a benyomást erősítik, hogy az országban teljes a zűrzavar a bankszektorban…
Sz. K.: – Képmutatónak tartom azt az állítást, amely azzal riogatja a lakosságot, hogy a betétesek és a befektetők védelme nincs biztosítva. Ezt a politikai vélekedést a szakmai érdekképviseletek nem osztják, sőt a PSZÁF mellett állnak ki. Hangsúlyoznom kell, a magyarországi pénzügyi intézmények jóhiszemű ügyfelei teljes mértékben biztonságban vannak.
– Legutóbb a PSZÁF akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor egykori főosztályvezetője éles kritikát fogalmazott meg a szervezettel szemben két országos napilapban. Keller László közpénzügyi államtitkár számára nem volt újdonság az, amit Konyecsniné elmondott, ugyanis – állítása szerint – a felügyelet munkatársának információit is felhasználták jelentésük elkészítéséhez. Erről hogyan vélekednek?
Sz. K.: – Talán nem véletlen, hogy már a köztársasági elnök úr PSZÁF-törvénnyel kapcsolatos döntését követő napon megjelentek az alaptalan, övön aluli vádak, rágalmak. Nagyon szomorúnak tartom, hogy az amúgy is feszültséggel teli légkört ily módon szándékosan tovább mérgezik. A PSZÁF hatóság, így elkerülhetetlen, hogy a jogszabályokkal szembe kerülők érdekeit sérti. A PSZÁF mindig a jogszabályok betartására koncentrált, s nem arra, hogy álláspontját politikai érdekek vagy annak következményei határozzák meg. A felügyelet intézkedéseivel szemben csak szakmai és jogi alapon lehetne fellépni, ám vannak, akik ezt politikai megfontolásból teszik. Ennek elkerülése miatt szükséges a felügyelet függetlenségének megőrzése.
S. É.: – Elgondolkodtatónak tartom, hogy míg politikusok azzal vádolják a felügyeletet: politikai indíttatású vizsgálatai és intézkedései vannak, addig ők maguk igyekeznek egy hálózatot kiépíteni a felügyelet szervezetén belül. Elfogadhatatlan, hogy a PSZÁF munkájáról és vezetőségéről különböző negatív tartalmú szubjektív információkat kérnek és gyűjtenek munkatársainktól, azzal a céllal, hogy ezeket használják fel intézményünk elleni támadásokhoz.
– Egy Konyecsniné által meg nem nevezett pénzintézetnél állítólag az értékpapír-kimutatásoknál 16 milliárd forintos eltérés mutatkozott, mégsem lett belőle ügy. A főosztályvezető ugyanakkor azzal vádolta meg a felügyeletet, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vizsgálatát követő jelentést kozmetikázták.
S. É.: – A valóságban nagyságrendileg kisebb, nyilvántartáson belüli eltérésről volt szó. Össze sem lehet hasonlítani a K&H-üggyel, mivel nem hiányról beszélünk, valamint itt a felső vezetés azonnal elkötelezte magát a hiba kijavítása mellett. A felügyelet ez esetben is határozatban intézkedett, a nyilvántartási probléma megszüntetése pedig folyamatban van. Az MFB-vel összefüggő vádak nem új keletűek, azokra 2002 nyarán már megadtuk a választ. Röviden: nem kozmetikázta senki a jelentést. A felügyeletnél egy vizsgálat lezárásakor az abban részt vevők jelentéstervezetet készítenek, amit a vizsgálatvezető a jogi munkatárs segítségével véglegesít, és szakmai felettese elé terjeszt. A munkatársak többször konzultálnak, ezalatt még módosulhat az anyag. Attól fogva, hogy a vizsgálatvezető és felettese aláírja a jelentést, az már nem módosul. Minden megállapításunkat bizonyítékokkal tudjuk alátámasztani. A dokumentumot elküldjük a vizsgált szervezetnek, amely megteszi rá írásos észrevételeit. Ezeket figyelembe véve készítjük el intézkedési javaslatunkat, de az eredeti jelentés ennek hatására sem módosul. A vizsgálat tervezésétől a határozat meghozataláig minden eljárási cselekményt átfogó, szigorú belső eljárásrend szerint végzünk el. Egyébként nem Konyecsniné főosztályának volt a feladata az MFB vizsgálata, bár két munkatársa részt vett benne. Vizsgálatainkról elmondható, hogy azokban több osztály is részt vesz, ezért vagyunk integrált felügyelet.
– A PSZÁF-nál vizsgálatot folytatott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is, jelentéséről – amelyet a kabinet a nyáron tárgyalt – nem került nyilvánosságra semmi. Tudnak arról, hogy miért?
Sz. K.: – A KEHI a múlt év elején fejezte be a felügyelet vizsgálatát, amit 2003. június 4-én a kormány megtárgyalt. A kabinet a PSZÁF szervezeti és működési szabályzatával (szmsz) kapcsolatos vita eldöntésére felkérte Bárándy Péter igazságügy-minisztert, hogy augusztus elejéig foglaljon állást, a gazdasági természetű ügyekben pedig László Csaba pénzügyminisztert utasította vizsgálatok elvégzésére. Bárándy véleményét nem ismerjük, mint ahogy azt sem, hogy a pénzügyi tárca vezetője milyen ellenőrzéseket rendelt el. A PM augusztus végén elindított egy vizsgálatot a K&H-üggyel kapcsolatban, amelyben mi minden általános jellegű információt, amit megadhattunk, rendelkezésükre bocsátottunk. Nem kaptunk ugyanakkor választ azokra a kérdéseinkre, amelyek a vizsgálat célját, tárgyát, módszertanát, esetleges jogorvoslati lehetőségeinket illetik. A vizsgálatok eredményéről – ha egyáltalán van ilyen – sem tájékoztattak minket.
– Milyen vita volt az szmsz-szel kapcsolatban?
S. É.: – A jogértelmezésben volt eltérés. Korábban a PSZÁF-törvény tartalmazta, hogy a felügyelet szmsz-ét a pénzügyminiszter hagyta jóvá. Majd a PSZÁF függetlenségének erősítése jegyében 2002. január 1-jétől ez kikerült a törvényből. Ezt a PM jelentette is az EU bizottságának. A KEHI egy tíz évvel korábbi kormányhatározatra hivatkozva kérdőjelezte meg a 2002. évi, már az elnök úr által jóváhagyott szervezetmódosításunk jogszerűségét, amelynek a célja a fogyasztóvédelem európai szintre való emelése és az egyedi panaszügyek jogszabályoknak megfelelő kezelése volt. A PSZÁF véleménye az volt, hogy esetében nem a kormányhatározat az irányadó. Véleményünket igazolja az, hogy a lex Szásszal ezt a korábbi pénzügyminiszteri jóváhagyást visszaerőltetik a PSZÁF-törvény szövegébe.
– Több politikus is kilátásba helyezte, hogy jogi úton vesz elégtételt Szász Károlyon egyes kijelentései miatt. Hogyan állnak a perek?
Sz. K.: – Korábban Medgyessy Péter miniszterelnök és László Csaba pénzügyminiszter is bejelentette, hogy személyiségi jogi pert indít ellenem. Perindításról értesítést még nem kaptam. Személyiségi jogaim súlyos megsértése miatt ugyanakkor büntetőeljárást kezdeményeztem Keller László és Török Zsolt képviselők ellen, akiknek a mentelmi jogát a parlament nem függesztette fel, így ügyükben büntetőeljárás nem folytatható le. Polgári peres eljárásban viszont folytatódik a felelősségre vonás.
– Keller László feljelentése nyomán a rendőrség ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a PSZÁF-nál elkövetett állítólagos hűtlen kezelés gyanúja miatt. Mekkora összeg hiányzik?
Sz. K.: – Semekkora. Amikor létrejött az összevont felügyelet, az elődhatóságok munkájának összehangolása rengeteg pluszmunkával járt. Ezt megbízási szerződések keretében a PSZÁF munkatársai végezték el. Úgy vélem, gazdaságossági és szakmai szempontból is indokolt volt a döntésünk. Egy külső cég megbízása drágább lett volna, és az intézménybeli bizalmas információk kezelését sem lett volna könnyű megoldani, arról nem is beszélve, hogy az ehhez szükséges szakmai tudással kizárólag a felügyeleti munkatársak rendelkeznek. A megbízások keretében csak középvezetők és beosztott köztisztviselők részesültek javadalmazásban. Összesen 15 millió forintról van szó, amelyből közel ötven munkatárs részesült. Törvénysértés nem történt. Ha a rendőrség politikai sugallatra, egyfajta előítélettel nem ragaszkodna a gyanúsítottként való kihallgatáshoz, tanúként meghallgathatna ebben az ügyben.
S. É.: – Keller úr tízpontos feljelentéséből már csak a megbízási szerződésekkel kapcsolatban vizsgálódik a rendőrség. Az ügyészség nyilatkozataiból is kiderül, hogy nincs olyan bizonyíték, amellyel az elnök urat meggyanúsíthatnák, ennek ellenére a médiában rendszeresen visszatérő hírként hangzik el Szász Károly és a PSZÁF nevével összefüggésben egy bűncselekmény gyanúja, figyelmen kívül hagyva az elnök és az intézmény jó hírnévhez s az ártatlanság vélelméhez való jogát. A média útján történő lejáratás azért is méltatlan, mert amíg a törvények által szabályozott eljárásokban – gondolok itt fegyelmi vagy büntetőeljárásra, illetve polgári peres eljárásra – az abban részt vevőknek garanciális jellegű jogaik és kötelezettségeik vannak az állításaik és védekezésük tekintetében, addig ez a híreszteléses módszer pontosan a garanciák érvényre jutásától fosztja meg a PSZÁF vezetését. Tarthatatlannak tartom azt a kialakulóban lévő gyakorlatot, hogy a vizsgálatainkat végző köztisztviselőink nevét nyilvánosságra hozzák konkrét ügyekkel kapcsolatban, mivel ezáltal különböző veszélyeknek teszik ki személyüket.
– A mérsékeltnek éppen nem mondható politikai és sajtótámadások tükrében milyennek látja a jövőt?
Sz. K.: – Bizakodó vagyok, egyfelől a hazai és a nemzetközi társszervezetek elismerése, másrészt a kollégáim kiváló szakmai teljesítménye miatt is, akik a nehéz körülmények ellenére végezték munkájukat a pénzügyi rendszer biztonsága érdekében. Az ország polgárainak és a felügyeletnek is boldogabb új évet kívánok, mint amilyenre számíthatunk.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
