Tárgyalások folynak a Szent János Kórház vezetői, valamint Kína magyarországi nagykövetsé-gének képviselői között arról, hogy az intézményben megvalósítható-e a hazánkban élő kínai állampolgá-rok rendszeres egészségügyi ellátása. A kórház vezetése a lapunkhoz eljuttatott e-mailben közölte: folynak egyeztetések, de azok lezárásáig nem közölnek részleteket. Úgy tudjuk: felmerült, hogy kínai orvosokat is foglalkoztassanak.
Arról nincsenek adatok: hány kínai rendelkezik egészségbiztosítással. Az OEP adataiból annyi tudható, hogy 2002-ben 16 olyan kínai beteget kezeltek fekvő- és 841 főt járóbeteg-intézményben, akinek nem volt biztosítása, azaz díjfizetés ellenében vehetett (volna) igénybe egészségügyi ellátást. Az alacsony számokból szakértők szerint nem következik automatikusan, hogy a kínaiak többségének van biztosítása. Inkább az derül ki az adatokból, hogy akiknek nincs, azok ritkán járnak orvoshoz, vagy olyan doktort keresnek fel, akinek nincs szerződése a magyar egészségbiztosítóval.
Egészségügyi ellátás igénybevételére többféle módon válhatnak jogosulttá kínaiak Magyarországon. Például, ha legálisan, magyar foglalkoztatónál vagy önállóan folytatnak keresőtevékenységet. Nekik ugyanakkora egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, mint a magyar állampolgároknak (taj-számot is kapnak), s ezzel ugyanazokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe, mint a magyarok. Hozzátartozóik is jogosulttá válnak az összes ellátásra. Ha van tartózkodási engedélyük, de nem tartoznak az előbb említett kategóriába, borsos összegért válhatnak biztosítottá. Aki nem szerez biztosítási jogviszonyt, de mégis ellátásra szorul, annak a szolgáltató által meghatározott díjat kell fizetnie. A valóságban a sürgős esetet azonban akkor is ellátják, ha nincs biztosítása, az egészségügyi dolgozókat ugyanis ellátási kötelezettség terheli. A számlát ugyan minden esetben benyújtják a külföldinek, de gyakran bottal üthetik a nyomukat.
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről