Nőtt a magyar lakosság fogékonysága a pénzügyek iránt, és a korábbiaknál többen rendelkeznek befektetéssel. Legelterjedtebb a rövid távú bankbetét és folyószámla, a második legnépszerűbb befektetési forma pedig az életbiztosítás, hasonlóan az átlagos nyugat- és közép-európai szokásokhoz. Magyarországon és régiónk többi országában azonban a ranglista harmadik helyén a nyugdíjalap áll, míg Nyugat-Európában a részvény – derül ki a GfK Piackutató Intézet az európai lakossági pénzügyi befektetésekről készített, félévente elvégzett felméréséből.
A tanulmány rámutat, hogy amíg a 2002 őszén megtakarított pénzből a magyar háztartások mindössze 27 százaléka rendelkezett befektetéssel, addig 2003 októberében már 45 százalékuk. A szokatlanul gyors tempó fő oka, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer sikeresen nyerte meg banki ügyfélnek a fiatal felnőtteket, és így nem meglepő, hogy sok új folyószámla-tulajdonos található a megnövekedett befektetői körben. Még jobban erősíti ezt a tendenciát, hogy ahol a háztartás pénzügyi döntéshozója 40 évesnél fiatalabb, ott 50 százalékot meghaladó aránnyal többséget képviselnek a befektetők. A fejlődés azonban nem jár együtt a befektetések számának gyarapodásával. Amíg ugyanis korábban az átlagos magyar befektető három-négy, sőt több különböző eszközben tartotta megtakarítását, addig most egy, legfeljebb két lehetőségre összpontosít.
A befektetői magatartásra erősen hat, hogy a lakosság hitelfelvételei 2002-ben rendkívüli mértékben nőttek. Foglalkozás szerint a pénzügyi befektetéssel rendelkezők közül kiemelkednek az önálló vállalkozók, közel kétharmaduk tartozik ebbe a csoportba. Az pedig szinte természetes, hogy a magasabb jövedelmű háztartások nagyobb része él a különböző lehetőségekkel, mint az alacsonyabb jövedelműeké. A legalább háromtagú háztartások nagyobb arányban gondoskodnak ilyen formában is a jövőről, mint az egyedül vagy kettesben élők.
Regionálisan vidéken sokkal nagyobb a befektetési hajlandóság, mint a fővárosban. A budapestiek közül csak 27 százalék rendelkezik befektetett pénzvagyonnal, míg az ország többi részén élők majdnem fele. Egyvalami azonban kivétel, a nyugdíjalaptagság, mert ott a fővárosiak felülreprezentáltak. A befektetési formák közül rövid távú bankbetétje és folyószámlája a háztartások 20 százalékának van, ami egy év alatt 6 százalékpontos növekedést jelent. Azok aránya, akik életbiztosítást kötöttek, 12 százaléknál stagnál. Valamely nyugdíjalapnak pedig a háztartások pénzügyi döntéshozóinak 4 százaléka tagja, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal. Érdekes, hogy amíg a bankbetét és folyószámla viszonylag egyenletesen oszlik meg az egyes korosztályok között, addig az életbiztosítást kötöttek aránya a háztartások 40 évesnél fiatalabb pénzügyi döntéshozói körében 19 százalékkal kiemelkedő. Sőt, az életbiztosítást kötöttek aránya megelőzi a bankbetét- és folyószámla-tulajdonosokat a négy- és az annál többtagú háztartásokban. Részvénybe, befektetési alapba a magyar háztartások egy-egy, kötvénybe pedig két százaléka tett pénzt.
A magyarok befektetései általában hasonlítanak a csehekére és a lengyelekére. Akad különbség is, például, hogy Csehországban a háztartások 55 százaléka rendelkezik valamilyen pénzügyi befektetéssel. Figyelemre méltó, hogy a nyugdíjalapban érdekelt cseh háztartások aránya négy százalékponttal, hatra csökkent egy év alatt. Érdekes az is, hogy Lengyelországban is az életbiztosítás a második legnépszerűbb befektetés, de csak a háztartások hat százaléka él vele.
A Befektetési barométer című kutatást a GfK félévenként végzi el, Nyugat-Európa tizenkét és Közép-Európa három országában, valamint Oroszországban, Törökországban és az Egyesült Államokban. Földrészünk egészét nézve pénzügyi befektetéssel Nyugat-Európában a háztartások 78 százaléka rendelkezik, Közép-Európában 47, Oroszországban 39, Törökországban pedig 19 százaléka. Az Egyesült Államok háztartásainak pedig 62 százaléka érdekelt befektetésekben. Ennek megfelelően az egyes befektetési módok is jobban elterjedtek a nyugati országokban. A kép azonban ott sem egységes. Például amíg a portugál és osztrák háztartások 62, illetve 61 százaléka rendelkezik rövid lejáratú bankbetéttel és folyószámlával, addig ugyanez az arány Hollandiában csak 17, Nagy-Britanniában pedig 20 százalék. Az életbiztosítást kötöttek arányának alsó határa 3-3 százalék Hollandiában és Spanyolországban, a felső viszont 22 százalék Németországban. A nyugdíjalapnál is jelentősek a különbségek. Alig egy százalék az érdekeltek aránya Franciaországban, Németországban és Portugáliában, míg Nagy-Britanniában és Svédországban 15-15, Svájcban pedig 14 százalék. A nyugat-európaiak hét százaléka vett részvényt, és négy százalékuk érdekelt részvényalapú befektetési alapban, ugyanannyi pedig kötvényben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
