Újságírók védelem nélkül

James Miller brit operatőr arab tolmácsával és egy kollégájával kilépett a frissen meginterjúvolt palesztin férfi házából. Váratlanul izraeli harckocsik állták útjukat. Millerék magasra emelték a fehér zászlót, majd angolul és héberül kiáltozni kezdtek: „Újságírók vagyunk!” A katonák azonban minden teketória nélkül tüzet nyitottak rájuk. Millert a hátán és nyakán érték a lövések, húsz perc alatt elvérzett a helyszínen. Mindössze 34 évet élt.

Csak a tavalyi évben 42 újságírót gyilkoltak meg. Ez a szám a sokéves átlagot tekintve is rendkívül magas, és akkor még nem ejtettünk szót a világ különböző letartóztatott, megvert és cenzúrázott riportereiről, szerkesztőiről és operatőreiről. Figyelmeztető jel, hogy 2002-höz képest tavaly 17 esettel bővült a halálozások száma. Jóllehet, az iraki háború magától értetődően szaporította a tragikus eseteket, a 2003-as adat kis híján eléri az algériai konfliktussal megterhelt, 49 sajtómunkatárs életét követelő 1995-ös rátát. Akkor csak az algériai harcokban 22 újságírót gyilkoltak meg, míg tavaly 14-en nem tértek vissza többé az iraki hadszíntérről.
„A veszélyességi toplistáról sokat mond, hogy négy újságíró az amerikaiak iraki hadművelete következtében veszítette életét. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban szervezetünk továbbra is magyarázatot követel a Pentagontól” – szögezte le a brit Guardiannak adott interjújában Ann Cooper, a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) igazgatója. Egy másik érdekvédelmi szervezet, a Riporterek Határok Nélkül nemrégiben megállapította, hogy a sajtószabadság Izraelben rosszabb helyzetben van, mint Palesztinában, Zambiában és Kambodzsában. A gyakori szentföldi halálesetekkel kapcsolatban a már említett CPJ is elítélte az Izraeli Védelmi Erőket, és jelezte, hogy a zsidó állam hadserege megfélemlíti a térségből tudósító sajtómunkatársakat.
Sokatmondó tény, hogy az újságírók érdekvédelmével foglalkozó szervezetek évről évre közzéteszik a szabad sajtó kibontakozását leginkább akadályozó politikusok listáját. Nem is olyan régen még Szlobodan Milosevics, Csiang Cö-min, Fidel Castro, Mahatmir Mohamed számított az első számú közellenségnek. Ugyanezen logika alapján a tavalyi történések következtében ma George W. Bushnak és Ariel Saronnak kellene vezetnie a kétes értékű rangsorolást.
Izrael és Irak mellett 2003-ban a polgárháborúba merült Kolumbia számított a legveszélyesebb helynek a világon. A dél-amerikai országban nemcsak a fegyveres összecsapások fenyegetik a hírkészítőket, de gyakoriak az emberrablások is. Nem sokkal jobb a helyzet egyes ázsiai országokban, ahol a rezsimet illető bírálat mellett akár némi internetezésért is könnyen börtönbe kerülhetnek az újságírók. Afrikában Zimbabwe vezeti a veszélyességi toplistát, a fehér farmereket elűző Robert Mugabe önkényuralma alatt bármi megtörténhet a sajtó munkatársaival.